USA-magyar adóegyezmény felmondása 2. rész – részvényjuttatások, nyugdíjak, külön adózó jövedelmek

Munkáltatói nyugdíjprogramból származó jövedelem

Az egyéni jövedelemadózás szempontjából vett magyar nyugdíjfogalom szűkebb, mint ami a nemzetközi gyakorlatban elfogadott. Alapvetően azért, mert a magyar belső jog szerint a munkáltató által finanszírozott, takarékossági programból kifizetett nyugellátás nem minősül nyugdíjnak (csak a magánnyugdíjpénztár által nyújtott nyugdíjszolgáltatás).

Ugyanakkor a személyi jövedelemadó törvény elismeri az adózási egyezményekben nyugdíjként meghatározott bevételt. Az Egyezmény 15. cikke pedig a nyugdíjak fogalma alatt világosan elkülöníti a nem önálló munka fejében élvezett nyugdíjat és más hasonló térítést a közpénzből finanszírozott, hasonló jellegű kifizetésektől. Első esetben az adóztatás az illetőség szerinti államot illeti meg, a másik esetben pedig a forrásországot. Az Egyezmény alapján viszont mindkettő a nyugdíj kategóriába esett, és mint ilyen Magyarországon alapvetően adómentes volt.    

Amennyiben tehát a magyar illetőségű magánszemély amerikai forrású nem állami jellegű nyugdíjalapból vagy munkáltatói nyugdíjprogramból származó jövedelmet szerez, annak adókötelezettségére a magyar szabályok irányadóak lesznek 2024. január 1-je után. Így, ha a jövedelem már nem minősíthető nyugdíjnak, mivel a vonatkozó magyar szabályozás Egyezmény hiányában azt már nem ismeri el annak, akkor a felek között fennálló jogviszony és a szerzés körülményei alapján szükséges a jövedelmet minősíteni, pl. egyéb jövedelem vagy munkaviszonyból származó jövedelem, az adott tényállástól függően. Az említett jövedelem-kategóriák a közterhek szempontjából természetesen magasabbak, mint az adómentes nyugdíjnak minősülő juttatás. Tekintettel az ilyen programok / jövedelmek specifikus jellegére, az adókötelezettségeket esetről-esetre szükséges megvizsgálni.

Külön adózó jövedelmek

Osztalék

Az Egyezmény alapján az osztalék alapvetően az illetőség szerinti államban adóztatható, de az osztalék kifizetőjének illetősége szerinti (forrás)ország 15% erejéig szintén adóztathat. Azonban az Egyezmény beszámítási szabálya alapján az USA-ban megfizetett forrásadót teljes mértékben be lehet számítani a belföldi adóba, azaz praktikusan belföldön nem keletkezett adókötelezettség.

A jelenlegi szabályozás alapján egyezmény hiányában sem az allokációs szabály, sem a teljeskörű beszámítás nem lesz a továbbiakban elérhető. A magyar belföldi illetőségű osztalékban részesülő jövedelmét amerikai forrásadó fogja terhelni, és ez csak olyan mértékben lesz itthon figyelembe vehető, hogy az adóalap 5%-a Magyarországon is adóköteles lesz.

A szociális hozzájárulási adót önmagában nem érinti az Egyezmény felmondása, az továbbra is fel fog merülni az osztalékjövedelem esetében a felső határig (minimálbér 24-szereség) kivéve, ha az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapír után kerül sor osztalékfizetésre.

Másik oldalról, ha egy az USA-ban élő magyar állampolgár magyar társaság részvényeire tekintettel szerez osztalékot, úgy az Egyezmény hatálya alatt ugyan USA adóügyi illetőségűnek minősülne, de az osztalékot Magyarország főszabály szerint 15%-kal megadóztathatná. Az Egyezmény megszűnése után viszont az USA-ban élő magyar állampolgár magyar illetőségűvé válna, ami azt jelenti, hogy az USA-ban megfizetett 30%-os adó beszámítható lenne és csak 5%-ot kellene megfizetnie a belföldi társaságtól kapott osztalék után. Éppen ezért az Országgyűléshez benyújtott törvényjavaslat szerint az idézett beszámítási szabály úgy módosulna, hogy a belföldi illetőségű magánszemély kizárólag a jövedelemszerzés helye szerint külföldről származó külön adózó jövedelem után élhetne a beszámítás jogával.   

Ellenőrzőtt tőkepiaci ügyletek

A tőzsdei részvénykereskedelem szempontjából azért van jelentősége az Egyezménynek, mert az USA tőzsdéin az ott bejegyzett befektetési szolgáltatón keresztül elért nyereség ún. ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó nyereségnek minősül, ami csak az adóügyi illetőség szerinti államban adóztatható.

Ha ez nem változik, akkor 2024. január 1-je után az ügyleten elért nyereség árfolyamnyereségnek fog minősülni, ami azt jelenti, hogy:

• több ügylet esetében, az adóévi nyereséggel szemben nem vehető figyelembe az adóévi veszteség (nem összesített nyereséget vagy veszteséget képezünk),
• megszűnik az adókiegyenlítés lehetősége, vagyis az adóévet megelőző 2 évben realizált és bevallott veszteség elszámolhatósága az adóévi nyereséggel szemben,
• a jövedelmet 13%-os szociális hozzájárulási adó is terhelni fogja az említett felső határig.

A belföldi illetőségű adózó tehát az USA tőzsdéin jegyzett értékpapírok eladásából származó jövedelme után ilyen feltételekkel fizet majd itthon adót, és ugyanazon a tranzakción az USA-ban is adókötelezettség merülhet fel. Ha azonban a tranzakcióban olyan befektetési szolgáltató működik közre, melynek székhelye az Európai Gazdasági Térségben vagy Magyarországgal kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménnyel rendelkező államban van, akkor továbbra is a jelenlegi feltételekkel lehet adózni – legalább is belföldön. Az USA-ban fizetett adó mindazonáltal beszámítható minden esetben az osztaléknál ismertetett feltételekkel (az adóalap 5%-át mindenképpen meg kell fizetni belföldön). Az Országgyűléshez benyújtott törvényjavaslat szerint továbbra is ellenőrzött tőkepiaci ügyleteknek minősülnének azok a tranzakciók, amelyek a minősítés feltételeinek megfelelnek, valamint az érintett pénzügyi szolgáltató székhelye OECD tagállamban található és a szolgáltató működése kapcsán biztosított a helyi felügyeleti hatóság és a Magyar Nemzeti Bank közötti információcsere.  

Kamat

Az Egyezmény hatálya alatt a kamat az illetőség országában adóztatható, tehát kizárólag Magyarországon kell megfizetni az USA-ból származó kamat utáni 15%-os személyi jövedelemadót, továbbá a 2023. június 30-a után megszerzett hitelviszonyt megtestesítő értékpapír (pl. kötvény) után fizetett kamatot szociális hozzájárulási adó is terheli. Ráadásul az Egyezmény a kamat fogalmát tágan határozza meg, mindenfajta követelésből származó jövedelemre kiterjed akkor is, ha jogot biztosít a nyereségből származó részesedére.

A hatályos szabályozás szerint a belföldi illetőségű magánszemély esetében az ilyen kamatjövedelem 2024-től az USA-ban is megadóztatható, továbbá belföldön az összevont adóalapba tartozó egyéb jövedelemnek minősül, mint egyéb jövedelem, amibe ugyan beszámítható az amerikai adó 90%-a (azaz személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség nem keletkezik), de 2023. június 30-a előtt szerzett kötvényre fizetett kamatot is szociális hozzájárulási fogja terhelni, méghozzá felső korlát nélkül, tekintve az egyéb jövedelemkénti minősítést (ha a magánszemély fizeti, akkor az adóalap a jövedelem 89%-a). ). Az Országgyűléshez benyújtott törvényjavaslat alapján az értékpapírból és kamatból származó jövedelmekre nem kell alkalmazni az egyéb jövedelemre vonatkozó előírásokat egyezmény hiányában sem, ha az értékpapír kibocsátója / kamat kifizetője OECD tagállamban székhellyel rendelkező személy.

Ingatlan-értékesítés és hasznosítás

Az Egyezmény mindkét esetben a lex loci alapelvet követve az ingatlan fekvése szerinti államnak biztosítja az adóztatási jogot.

Ezért a magyar illetőségű adózó USA területén történő ingatlan eladása jelenleg belföldön nem adóköteles, viszont a hatályos szabályozás szerint 2024. január 1-től az átruházás ellenértékének és a szerzésre fordított érték különbözete egyéb jövedelemkén fog adózni a kamatjövedelemhez hasonló feltételekkel (az USA adó 90%-a beszámítható, viszont felső korlát nélküli szociális hozzájárulási adót is fizetni kell). Hasonló a helyzet az ingatlan bérbeadás utáni jövedelem esetében, mely önálló jövedelemként fog az összevont adóalapba tartozni, azonban az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmet szociális hozzájárulási adó a jelenlegi szabályok alapján nem terheli.