Igazán jelentős munkajogi változások nincsenek idén év elejétől, érdemes azonban megemlíteni az apasági szabadságra vonatkozó módosítást. Ennek értelmében, az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő negyedik hónap végéig tíz munkanapra jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. 2024. december 31-ig a második hónap végéig lehetett az apasági szabadságot kivenni. (2012. évi I. törvény [Mt.] 118. § (4))
Az 2017. évi CL. törvény [Art.] a következő 138/A. §-sal egészül ki: Az állami adó- és vámhatóság felhívására az adózó köteles a felhívásban megjelölt adatok közötti eltérést adategyeztetési eljárás keretében adatszolgáltatás útján tisztázni. Az adózó köteles a felhívás kézbesítésétől számított tizenöt napon belül, az erre a célra rendszeresített elektronikus felületen az adategyeztetést elvégezni. Az állami adó- és vámhatóság az elektronikus felületen az adategyeztetés teljesítéséhez szükséges adatokat, beleértve a másik adózó által nyújtott adatokat, az adózó rendelkezésére bocsátja.
Az állami adó- és vámhatóság az adózót háromszázezer forint összegű mulasztási bírsággal sújtja, ha az adózó a 138/A. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségét nem teljesíti. (229/B. §)
Szigorodnak továbbá a szankciók a foglalkoztatott bejelentésére vonatkozó szabályok megsértése esetén 2025. július 1-től. Az Art. a következő 225/A. §-sal egészül ki: Ha az adózó az általa bejelentett foglalkoztatottra, társas vállalkozóra vonatkozó, bevallási kötelezettségét nem teljesítette, az adóhatóság – a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – tizenöt napos határidő tűzésével felhívja az adózót a bevallási vagy bejelentési kötelezettség jogszerű teljesítésére.
A határidő eredménytelen elteltét követően az adóhatóság az adózót százezer forint mulasztási bírsággal sújtja. Ha a mulasztás több foglalkoztatottat, társas vállalkozót érint, a mulasztási bírság mértéke az érintett foglalkoztatottak, társas vállalkozók számának és a bírság összegének szorzata.
A Kormány 450/2024. (XII. 23.) Korm. rendelete értelmében azon harmadik ország állampolgára foglalkoztatható Magyarországon foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel, valamint vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel, amellyel Magyarország vagy az Európai Unió visszafogadási megállapodást kötött. Az 1. számú melléklet értelmében jelenleg Georgia és Örményország állampolgárai esnek bele a megengedett harmadik országok állampolgárainak körébe.
A rendelet továbbá kimondja, hogy az előbbi feltételek hiányában olyan harmadik ország állampolgára is foglalkoztatható Magyarországon foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel, valamint vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel, amely ország rendelkezik Magyarországon egy olyan, az adott ország által államilag elismert szervezettel vagy irodával, amely kötelezettséget vállal arra, hogy a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó magyar jogszabályokban, illetve az Európai Unió jogi aktusaiban foglaltak be nem tartása esetében állampolgára elhagyja Magyarország területét, és ebbe az országba visszatér. Ezen országok listája egyelőre nem elérhető, a külpolitikáért felelős miniszter fogja a Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítőben közzétenni azokat a harmadik országokat, akik a fenti feltételnek Georgián és Örményországon kívül megfelelnek.
A nemzetgazdasági miniszter 51/2024. (XII. 23.) NGM rendelete továbbá korlátozta, hogy a Magyarországon a 2025. évben munkavégzési célból – összevont kérelmezési eljárás keretében – kiadható foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek, valamint vendégmunkás-tartózkodási engedélyek legmagasabb száma 35 000.