kep ijasz

Beszélgessünk a NAV „mesterlövészeivel?”

Kapcsolódó témák

A címben szereplő mesterlövész hasonlatot még 2016-ban használta egy előadásában Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) akkori adópolitikáért felelős államtitkára.

AA kifejezéssel arra utalt, hogy az adóellenőrzések fókusza és hatékonysága jelentősen változni fog: a „géppuskás” vagy „golyószórós”, letaroló jellegű ellenőrzések helyett sokkal célzottabb, egyben hatékonyabb lesz a revizorok munkája.

A NAV szeme egyre többet lát

Azóta eltelt közel négy esztendő, és a korábban beharangozott NAV-os (a Nemzeti Adó- és Vámhivatal) mesterlövészek – a törvényi változásoknak és a digitalizációnak köszönhetően – valóban csatasorba álltak. Az adóhivatal az olyan fejlesztések révén, mint az online számlaadat-szolgáltatást biztosító Számla 2.0, az online pénztárgépek vagy az EKÁER (Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer) folyamatosan növekvő mennyiségű, szélesebb körre vonatkozó adatot lát. Ezekből szoftverek, big data módszerek és automatizált eszközök segítségével egyre könnyebben szúrhatóak ki a hibák vagy a gyanús adatsorok.

Bár a 2020-as adócsomag nem tartalmazott nagyobb, érdemi változtatásokat, mégis van egy olyan eleme, mely sokakat érint. 2020. július 1-jétől szinte minden vállalkozói számla után online adatot kell szolgáltatni. 2021 júliusától tovább bővül a NAV-nál rendelkezésre álló online adatvagyon, ugyanis ettől az időponttól kezdve már a magánszemélyek részére kiállított számlák is megjelennek benne. Elindult az a pilotprojekt is, mely a standard auditfájlok használatát célozza meg, azaz néhány éven belül a cégeknek egységes formában kell adatot szolgáltatniuk az adóhatóság felé.

A digitalizációs folyamatnak lesznek előnyei az adózók számára is, hiszen hamarosan az adóhivatal a kisvállalkozók számára ugyanúgy össze tudja majd állítani az áfabevallás-javaslatot, ahogy ez ma a személyijövedelemadó-bevallással is történik.

Nem csak pontosak, barátságosak is?

A 2016-ban előirányzott változtatások nem csupán pontosságot és hatékonyságot ígértek, de alapvető szemléletváltást is a revizorok részéről. A koncepció szerint a NAV sokkal inkább szolgáltató és támogató szerepkört tölt be a ma még sokak által fenyegetőnek ítélt jelenlét helyett. Az elmúlt években az adóellenőrzések egyre nagyobb százaléka a hagyományos, utólagos revíziónál rövidebb és kevésbé alapos, úgynevezett jogkövetési vizsgálat volt. Ezeknek a lényege, hogy az átfogó revízió helyett a NAV munkatársai több, kisebb ellenőrzéssel vizsgálják az adózók jogkövetési hajlandóságát. Az adóhivatal akkor indít nagyszabású adóellenőrzést, ha jogsértés gyanúja merül fel – ilyenkor a már emlegetett mesterlövészek megkapják a célpontot.

Mit tehetünk?

A revizorok „jóhiszemű” hozzáállása érzékelhető a gyakorlatban is, főleg a kiemelt adózási területeken, azonban a közel 20 ezer főt számláló szervezetben egy ilyen szintű szemléletváltáshoz évek is kellenek. Gondoljunk egy tankerhajóra, ami az óceánon csak fokonként tudja megkezdeni az irányváltást az azonnali 180 fokos fordulat helyett. 

Ráadásul, minden jóhiszeműség mellett – az adóhivatalnak érthetően az is a dolga, hogy az adózók érezzék az intézkedéseik súlyát.

kep ijasz
A rajtaütésszerű ellenőrzések tehát a jövőben sem maradnak teljesen el. Itt érvényesül ugyanis a klasszikus példa, miszerint, ha hallom, hogy a szomszédomnál volt adóellenőr, akkor én is megnézem a biztonság kedvéért, hogy minden rendben van-e nálam.

Ráadásul, minden jóhiszeműség mellett – az adóhivatalnak érthetően az is a dolga, hogy az adózók érezzék az intézkedéseik súlyát. 

Ennek ellenére egyre kevesebb az utólagos ellenőrzés és sokkal gyakoribbak az adókötelezettségek teljesítését külön vizsgáló, jogkövető revíziók, amik nagyon rövid határidővel zajlanak, így egyaránt szorítják az adózót és az adóhivatal munkatársait is. 

Az újonnan kirajzolódó trend következményeként elképesztően megnőtt a kommunikáció szerepe. Ha értesítés érkezik arról, hogy a cégünkben adóellenőrzés várható, akkor az első és legfontosabb lépés egyeztetni a revizorral arról, hogy a vizsgálat során mit fognak vizsgálni, melyek a főbb csapásirányok, milyen adatokkal lehet előre felkészülni. A hatályos törvénynek megfelelően az ilyen vizsgálatoknál harminc nap áll rendelkezésre az adatok begyűjtésére, ami néhány speciális kérés esetében nem kivitelezhető. Ilyenkor – a párbeszéd részeként – lehetőség van arra, hogy megkérdezzük az ellenőrt: pontosan miért van szüksége az adatra, mit akar belőle látni, hogyan lehet szűkíteni az adatok körét – ezzel pedig csökken az adminisztráció és hatékonyabb lesz a folyamat.

Tehát mindenki jobban jár, ha beszélgetünk a mesterlövészekkel… 

Összefoglalás

2019 tapasztalatai egyértelműen igazolták, hogy következetesség, nagyfokú tudatosság és az informatikai rendszerekből kinyert adatok célzott elemzése jellemzi az utóbbi idők ellenőrzési gyakorlatát. A kialakulóban lévő új adóellenőrzési trendek pedig új típusú, sokszor váratlan kihívások elé állítják az adózókat. 

A cikkről

Related articles

Nem lassít a NAV a digitalizációs fejlesztésekkel

Az online számlázó rendszer sikeres bevezetését követően további területeken indít technológiai fejlesztéseket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.