Milyen stratégiai kérdések foglalkoztatják a vezérigazgatókat?

Hisznek a mesterséges intelligencia előnyeiben, de már készülnek a kockázataira is, kiemelt figyelmet fordítanak a tőkeallokációra és keresik a felvásárlási lehetőségeket. 

AzEY 1200 CEO-t kérdezett meg világszerte arról, mi foglalkoztatja őket a geopolitikai változások, a klímavészhelyzet és az AI-forradalom árnyékában.

A mesterséges intelligencia egyik pillanatról a másikra robbant be a köztudatba. Ma már szinte minden címlapon szerepelt az MI valamilyen formája. Cikkeznek és vitatkoznak róla a szakemberek, hogy veszélyt vagy lehetőséget jelent, elveszi a munkát vagy újakat teremt. Nem csoda, hogy az üzleti vezetők és a befektetők is kiemelten foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel. Már több tízmilliárd dollárt fektettek be a generatív MI-alkalmazásokba elsősorban a gyógyszerfejlesztés és a szoftverkódolás területén.

MI: Barát vagy ellenség?

A vezérigazgatók egyértelműen látják az MI-ban rejlő hatalmas üzleti potenciált. A megkérdezettek többsége (65%) felismeri, hogy képes növelni a cég eredményességét. Bizonyos területeken gyorsabban és pontosabban vezethet eredményre a használata. 

Kétharmaduk egyetért vagy inkább egyetért azzal, hogy a mesterséges intelligencia a jót szolgálja - növeli a hatékonyságot, és ezáltal pozitív változást hoz a társadalom számára, például az egészségügyi kezelések terén.

Hasonlóan sokan úgy vélik, hogy bár az emberi munkát meghatározott területeken felválja, ennek hatását viszont ellensúlyozni fogják a technológia által teremtett új pozíciók. Éppen ezért elutasítják azokat a félelmeket, hogy a mesterséges intelligencia negatívan befolyásolná a munkaerőpiacot.

A vezérigazgatók ugyanakkor kifejezetten aggódnak az esetleges kockázatok miatt és úgy gondolják, hogy komolyan kell foglalkozni az alkalmazás rosszindulatú felhasználásának következményeivel. 

Mitől félnek a CEO-k?

Legtöbben a kibertámadásoktól, a dezinformációtól vagy a videó-hamisítására alkalmas, úgynevezett deepfake módszerektől tartanak. Utóbbi egy olyan technika, amellyel a mozgóképeken szereplő személy arcképét élethűen másvalakiére lehet cserélni. Ennek nagyon súlyos következménye lehet. 

Zala Mihály, az EY IT- és Technológiai Tanácsadásért felelős partnere szerint az a paradox helyzet állt elő, amikor a döntéshozóknak egyszerre kell befektetniük a mesterséges intelligenciába és felkészülniük arra, hogy óvhatják meg tőle szervezetüket. Az MI megfelelő alkalmazásával ugyanis elképesztő hatékonyságnövekedést érhetnek el a vállalatok. A másik oldalon viszont az adathalász kibertámadások szinte felismerhetetlenek lesznek épp úgy, ahogy egy hamisított videó is percek alatt rombolhatja le a cég évek alatt felépített hírnevét.

Kié a felelősség?

Nem csak a kormányzati döntéshozóknak és a szabályozóknak van jelentős szerepük a generatív mesterséges intelligencia használatára vonatkozó szabályok és védőkorlátok kialakításában. A megkérdezett CEO-k szerint az üzleti közösségnek is sokkal többet kellene foglalkoznia az MI etikai vonatkozásaival. Az ugyanis képes felforgatni a ma létező teljes digitális környezetet, különösen a magánélet és az online biztonság tekintetében. Éppen ezért érdemes előre tájékozódniuk a cégeknek és időben megtenni a szükséges biztonsági lépéseket.

A kockázatok ellenére óriási az érdeklődés az MI iránt

Ezen aggályok mellett a vezérigazgatók befektetési stratégiákat dolgoznak ki annak érdekében, hogy maximalizálják az MI jelenlegi és jövőbeli előnyeit a vállalkozásuk számára. A tőkeallokáció ezekre az új technológiákra összpontosul. A CEO-k közel fele (43%) már teljes mértékben beépítette a mesterséges intelligencia által vezérelt termék- vagy szolgáltatásváltozásokat a tőkeallokációs folyamatába, és aktívan befektet az innovációkba. 45% pedig jelentős beruházást tervez a következő egy évben. 

Mi a top 5 külső kockázat a CEO-k szerint?

Az elmúlt három évben sokrétű és különböző jellegű válságokkal küzdöttek meg a vállalatok. Ennek az lett a következménye, hogy a cégek egy reaktív spirál csapdájába kerültek, egyre gyorsabban kellett alkalmazkodniuk a folyamatosan változó helyzethez. Ez arra kényszerítette őket, hogy inkább taktikussá váljanak és a jelenben fontos döntésekre fókuszáljanak, ami gátat szabott a hosszú távú stratégiai gondolkodásnak. Legtöbben most is inkább a következő akadályokra koncentrálnak:

a geopolitikai konfliktusok, a gazdasági bizonytalanság, a rendszeres jogszabály változások, a fenntarthatósági követelmények kezelése és a technológiai fejlődés - ezek a legnagyobb kockázati tényezők a világ vezérigazgatói szerint. Bár minden eshetőségre igyekeznek felkészülni a megkérdezettek, mégis jó hír, hogy 47% kedvezőbbnek látja cége pénzügyi kilátásait, mint az év elején. Vannak, akik váratlan krízishelyzetre is számítanak, mert 29%-a válaszolta azt, hogy tartalékol és elsődleges célja, hogy forrást teremtsen. 

Felvásárlásban látják a megoldást

A vezérigazgatók egyértelműen jelzik, hogy a következő 12 hónapban növelni szeretnék az M&A ütemét. A tranzakciók elsődleges célja sok esetben a technológiai képességek javítása. 

A CEO-k közel kétharmada (59%) tervez felvásárlást a következő 12 hónapban, szemben az év eleji 46%-kal. A válaszadók csaknem a fele (47%) eszközök eladását tervezi. Ez az erős hangulat az üzletkötések felgyorsulását jelzi 2023 hátralévő részében és 2024-ben, de az ügyletek megkötésének jelenlegi akadályai, mint például az egyre szigorúbb szabályozás és a magasabb tőkeköltség még befolyásolhatja az elképzeléseket. 

Dr. Vaszari Péter, az EY stratégiai és tranzakciós tanácsadással foglalkozó területének partnere azt hangsúlyozta, hogy a CEO-k is tudják, milyen hatással voltak az elmúlt évek eseményei a tranzakciós piacra és a cégek értékére. 

A mesterséges intelligencia és a klímacélok

Vannak olyan vállalkozások, amelyek az MI-ben látják a lehetőséget, hogy felgyorsítsák a fenntarthatóság terén elért eredményeket, hiszen a befektetők, a szabályozó hatóságok és az érdekelt felek egyre nagyobb környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) átláthatóságot követelnek. A válaszadó vezérigazgatók háromféleképpen vélekednek arról, hogy mennyire számít prioritásnak a fenntarthatóság számukra:

• alig több mint egyharmaduk (38%) a tőkeallokációs döntések meghozatalakor a fenntarthatósági kérdéseket helyezi előtérbe, 
• hasonlóan sokan (34%) viszont nem tekintik ezeket a kérdéseket prioritásnak. 
• A fennmaradó válaszadók (28%) annyi súlyt tulajdonítanak a fenntarthatóságnak, mint bármilyen más kérdésnek.

AZ ESG témakör konfliktust jelent a befektetők és a pénzügyi vezetők között is. Amikor a rövid távú nyereség és a hosszú távú értékteremtés közötti kompromisszumról van szó, akkor a felek között szakadék tátong. A befektetők ugyanis nagyobb valószínűséggel támogatják azokat a döntéseket, amelyek fenntartható, hosszú távú értékteremtéshez vezetnek, még a rövid távú nyereség rovására is. A pénzügyi vezetők viszont kevésbé hajlanak a kompromisszumra. A megkérdezett CFO-k fele az azonnali elvárásoknak igyekszik megfelelni. A megkérdezettek 37 százaléka szerint ennek leginkább a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) kezdeményezések látják kárát.

Lukács Ákos, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági tanácsadással foglalkozó területének partnere szerint tévhit, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem egy áldozat a profit oltárán. A vállalatok fenntarthatósági befektetései anyagilag is jócskán megtérülnek. 

A tanulmány szerint a pénzügyi igazgatóknak meghatározó szerepe lehetne a feszültségek feloldásában, valamint a rövid és hosszú távú prioritások közötti egyensúly megteremtésében, de a CFO-k kevesebb mint harmada hajlandó minden esetben hangot adni véleményének.