Munkába járás költségtérítése 2025-ben A-tól Z-ig 

Az Szja. törvény meghatározza azokat a munkába járáshoz köthető kötelező elemeket, amelyeket téríteni kell a munkavállalók számára 2025-ben. Ennél azonban többet tehet a munkáltató, ha a munkavállalói elégedettség, illetve elköteleződés a cél. A cafeteria csomagnak jó kiegészítője lehet akár az elektromos kerékpár-használat vagy a közösségi autómegosztás igénybevétele is, melyekkel a munkavállalói állomány különböző generációit is megszólíthatjuk.  

Mit kell kötelezően téríteni a munkavállaló számára?

A munkába járás költségtérítésének szabályozását az utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II.26.) kormányrendelet, valamint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 25. paragrafusa részletezi.  

A rendelet meghatározza az alapvető fogalmakat, amelyek segítik a jogszabály értelmezését és gyakorlatba való átültetését. Elsőképpen azt kell megnéznünk, mit jelent a munkába járás a jogszabály szerint:

aa) a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás, továbbá

ab) a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét – annak földrajzi elhelyezkedése miatt – sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni, vagy olyan helyi közösségi közlekedési eszközzel tudja elérni, amelynek közlekedési útvonalát kifejezetten a település külterületén lévő munkáltató elérhetőségének biztosítása miatt létesítették, vagy módosították.

A napi munkába járás a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti napi, valamint a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazás; a hazautazás pedig a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer – az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer – a lakóhelyre történő oda- és visszautazás. A munkavállalónak nyilatkoznia kell arról, honnan jár be nap, mint nap munkába, ez adja az alapját annak, hogy a munkáltató a lakcímkártyán nem szereplő tartózkodási helyről is el tudja számolni a munkába járás költségét. 

Köteles a munkáltató elszámolni a közigazgatási határon kívülről érkező munkavállaló bérlet, jegy összegének 86%-át az alábbi közlekedési eszközök esetén:

a) belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán,

b) menetrend szerinti országos, regionális és elővárosi autóbuszjáraton,

c) elővárosi vasúton (HÉV-en),

d) menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, vagy révenutazik a munkavégzés helyére, továbbá, ha hazautazás céljából légi közlekedési járművet vesz igénybe.

Összeszedtünk egy csokorba néhány jellemző esetet ügyfeleinknél:

• Nem köteles elszámolni a munkáltató az IC pótjegyet, helyjegyet, de döntése alapján adómentesen adható.
  
  
• Hétvégi hazautazás során köteles elszámolni a munkavállaló által hozott repülőjegyet. (pl. Németországban lakik, hétvégén hazamegy. A hétvégi hazautazás költségének van egy kötelező maximuma, erről később szót ejtünk.)
  
  
• Munkavállaló vonattal megy munkába, és kerékpárjegyet is vásárol. A munkáltató nem köteles a kerékpárjegyet elszámolni, azonban döntése alapján megteheti. Ez azonban nem adómentes, hanem munkaviszonyból származó jövedelemként adózik.
  
  
• Ha a munkavállaló távmunkában dolgozik munkaszerződése alapján (tehát nem hibrid), a munkavégzés helye a szerződésben megjelölt lakcím, tehát nem az iroda. Ha be kell mennie az irodába, akkor a munkába járás nem értelmezhető, ilyen esetben a kiküldetés szabályait kell alkalmazni.
  
  
• Ha hibrid formában dolgozik a munkavállaló, akkor az irodában töltött napokra a munkába járás költségtérítése igénybe vehető. Ebben az esetben a nyilvántartás alapján irodában töltött napokra számolható el a leadott jegy. A NAV megerősítése alapján nem kell arányosítani a bérletet, tehát a teljes havi bérlet elszámolható hibrid munkavégzés esetén is. 

Kivételt képez a jogszabály által megjelölt néhány különleges eset, amikor is köteles a munkáltató a közigazgatási határon kívülről érkező kolléga számára 18 Ft/km mértékű munkába járás költségtérítést megfizetni. Ezek az esetek az alábbiak:

a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;

b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;

c) ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja;

d) a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.

Az c) és d) esetben a munkáltató a közigazgatási határon belül történő munkába járást is e rendelet szerinti munkába járásnak minősítheti, tehát ebben a két esetben is a 18 Ft/km munkába járás költségtérítést fizeti a munkavállaló számára. 

Hazautazás esetén minden évre vonatkozóan meghatározásra kerül a költségtérítés havi felső korlátja, amely 2024-ben 56 240 Ft. Ha a munkavállaló hétvégi hazautazás címszóval jegyet ad le, aminek összege 20 000 Ft, akkor ezt számoljuk el kötelezően neki. Ha a jegyek összege 60 000 Ft, akkor maximum 56 240 Ft összegben vagyunk kötelesek kifizetni számára, de adómentesen kifizethetjük az egész összeget is. 

Ha azonban a munkavállaló napi munkába járása pl. Győr és Budapest között történik, amelynek összege egy hónapban több tízezer forint, akkor ennek nincsen maximuma, az összes jegy vagy magasabb összegű bérlet kifizetésére kötelezett a munkáltató 86% mértékben. 

A munkavállalónak tehát elsődlegesen nyilatkoznia kell, hogy honnan jár be dolgozni (lakó-, vagy tartózkodási helyről), havonta pedig le kell adnia a jegyeket vagy a bérletet, hogy elszámolhassa számára a munkáltató. A kormányrendelet (3a) szerint, ha a bérlet vagy a jegy elektronikus úton vagy papírra nem kinyomtatható módon váltotta meg, akkor az elszámolás a bérlet vagy menetjegy vásárlásáról kiállított elektronikus számla és a szolgáltató által ahhoz kiadott igazolás alapján történik. Magyarul, amit az elektronikus vásárláskor a visszaigazoló emailben megkaptunk.

A költségtérítés címén (minimum 18 Ft/km) történő elszámoláshoz a munkavállaló lenyilatkozza a munkahely és lakó-, tartózkodási hely közötti közforgalmi úton mért oda-vissza távolságot kilométerben, és a munkában töltött napokra ennek megfelelően kerül elszámolásra a költségtérítés.

Nézzünk meg itt is néhány érdekes esetet:

• Munkavállaló nem saját autóval jár munkába és vonatkozik rá valamelyik speciális eset. Nem probléma, mert nem kell saját autónak lennie.
  
  
• Munkavállalóra vonatkozik valamelyik speciális eset, jogosítványa nincs, kerékpárral jár munkába. A költségtérítésre így is jogosult, sőt akkor is, ha gyalog jár munkába.
  
  
• Többen járnak ugyanazzal az autóval munkába, valamelyik speciális eset fennáll. Mindenkinek meg kell adni külön-külön a költségtérítést.
  
  
• Teljes távmunka esetén a munkába járás szintén nem értelmezhető, hibrid munkavégzés esetén azonban az irodában töltött napokra jár a költségtérítés.
  
  
• Hétvégi hazautazás esetén is alkalmazható a Ft/km alapú költségtérítés. Ha jegyet számolunk el a munkavállalónak, ott a jegy leadása kötelező, hiszen abból látjuk az utazás költségét. A Ft/km alapú költségtérítésnél azonban akkor is történhet kifizetés, ha a munkavállaló hétvégén ténylegesen haza sem ment. (Ellenőrizni nem tudjuk, nincs is rá lehetőségünk.)

Vármegye, országbérlet – mikor melyiket adhatjuk adómentesen?

A 39/2010. (II.26.) kormányrendelet 3. § (1b) b) szerint helyközi országbérlet, helyközi vármegyebérlet, valamint egyéb olyan, az országosnál kisebb területi érvényességű bérlet elszámolásra kerülhet, amely meghatározott területen érvényes, továbbá alkalmas és szükséges a napi munkába járásra és hazautazásra történő felhasználásra.

A vármegye és országbérlet megjelenésével felmerült a kérdés, hogy vajon melyiket mikor adhatja a munkáltató a munkavállaló számára adómentesen. Ezt a kérdést rakta rendbe a NAV által kiadott tájékoztató. Ennek értelmében ha egy vármegyén belül utazik a munkavállaló, akkor az adott vonalra szóló bérlet helyett a teljes vármegyére szóló bérlet adható és elszámolható adómentesen.

Akkor is választhatja és biztosíthatja ezt a munkavállaló számára, ha a vármegye bérlet szélesebb körben felhasználható és magasabb árú, mint az adott vonalra szóló havi bérlet. Saját mérlegelési jogkörben dönthet erről, nem köteles azonban a vármegye bérletet biztosítania.

Az országbérlet adómentes juttatásánál azt kell vizsgálni, hogy a munkába járás hány vármegyét érint (akár napi munkába járás, akár hazautazás esetén).

Van-e a munkáltatónak ellenőrzési joga? Többször kérdésként fel szokott merülni a munkáltatóknál, tudja-e egyáltalán ellenőrizni a munkavállalót, hogy a nyilatkozata alapján jár-e munkába. Nincs jogszabályi felhatalmazása a munkáltatónak az ellenőrzésre annak ellenére, hogy ha az adóhatóság adóhiányt, bírságot állapít meg egy ellenőrzés során, akkor az a munkáltatóra is negatív hatással van. Érdemes felhívni a munkavállaló figyelmét, hogy amennyiben valótlanul nyilatkozik, az adóhiányt és bírságot eredményezhet. Ha a munkáltató biztosan tudja, hogy a nyilatkozat valótlan információt tartalmaz, egyeztetni kell a munkavállalóval, és esetlegesen az adóhatósághoz lehet fordulni. 

Összegezve, a munkáltató a közigazgatási határon kívülről munkába járó munkavállalót köteles támogatni, elsődlegesen a bérlet, jegy 86%-át megtérítve, de akár 100% is adható adómentesen. Ha a munkavállaló nem hoz számlát, nem köteles Ft/km költségtérítést adni, de erre lehetősége van 30 Ft/km értékig adómentesen.

Négy speciális esetet különböztetünk meg, amikor a munkáltató köteles legalább 18 Ft/km költségtérítést megfizetni a munkavállaló számára. Kisgyermekes, illetve mozgáskorlátozott / súlyosan fogyatékos személy esetén ez közigazgatási határon belül is alkalmazandó.

A napi munkába járásnak nincs felső korlátja, a munkavállaló által leadott jegyek, bérlet árának 86%-át köteles megtéríteni, és ezt adómentesen meg is teheti. A hétvégi hazautazás során pedig a költségtérítés havi felső korlátja 2024-ben 56 240 Ft, amely felett adhat a munkáltató, de nem kötelezhető rá. A napi munkába járás és a hazautazás esetén 30 Ft/km költségtérítést kaphat adómentesen a munkavállaló, az esetleges felette lévő költségtérítés a magánszemély nem önálló tevékenységből származó jövedelmeként adózik.

A környezettudatosság jegyében – hagyományos/elektromos kerékpár, közösségi autómegosztás

A cafeteria csomagunk egy része fókuszálhat a különféle környezettudatos utazási lehetőség támogatására is. Itt nem vizsgáljuk, hogy konkrétan munkába járáshoz használja-e a munkavállaló a különféle alternatív eszközöket, vagy hol van a lakhelye, tartózkodási helye. Ez egy plusz juttatás lehet, amely egyrészt a napi munkába járást is segíti, de közben szabadon a napi közlekedésben is felhasználható, és még a CO² kibocsátást is jelentősen csökkenti.  

2022. január 1-től adómentesen biztosíthatja a munkáltató a munkavállaló számára az emberi erővel hajtott vagy legfeljebb 300 watt teljesítményű elektromos motorral segített kerékpár magáncélú használatát. (Szja törvény, 1. számú melléklet 8.44. pontja)

Többféle lehetőség adott, ha a munkáltató kerékpár-használatot szeretne a munkavállalók számára biztosítani. Az egyik legpraktikusabb megoldás lehet egy közösségi közlekedési szolgáltatóval leszerződni, akik akár hagyományos, akár elektromos kerékpárt tudnak biztosítani a munkavállalók számára. Ne csak saját flottára, lízingelt kerékpárakra gondoljunk tehát, hanem ilyenek lehetnek a közösségi kerékpárok is, amelyek több nagyvárosban is elérhetők. Ha a kerékpárt a kifizető (munkáltató) nevére szóló számla alapján térítik, akkor adómentesen elszámolható. 

Adómentesen adható az előbbiekhez hasonlóan az is, amikor egy saját flottája van a vállalatnak – ez azonban beszerzés, üzemeltetés, karbantartás szempontjából komplexebb és nehezebb feladat lehet egy munkáltató számára. Alternatíva egy flottakezelő igénybevétele, amely számos gondot levehet a munkáltató válláról. Léteznek már szezonbérletek is (például márciustól októberig szólók), amelyek sokkal kedvezőbb csomagot kínálnak a munkáltatók számára és gondoskodnak a szervizelésről, adminisztrációról, üzembehelyezésről, biztosításról is. Az elektromos kerékpárokat előtte kipróbálhatja a munkavállaló, majd adott szezonra döntése és nyilatkozata alapján leszerződik. 

Szintén az adómentes juttatási lehetőségek körét erősíti a közösségi autómegosztás. A kifizető (munkáltató) adómentesen biztosíthat magányszemély (tehát munkavállaló) részére személygépkocsi magáncélú használatot és ahhoz kapcsolódóan úthasználatra jogosító bérletet, jegyet. (Szja törvény, 1. számú melléklet 8.37. pontja)

A juttatás történhet a munkáltató tulajdonában, üzemeltetésében lévő személygépkocsi használatának biztosításával is, de még izgalmasabb, rugalmasabb és a fiatalabb korosztályt is megcélzó megoldás lehet a közösségi autómegosztó szolgáltatás igénybevétele.

Csakúgy, mint a közösségi kerékpároknál, a számlának a kifizető (munkáltató) nevére kell szóljon, ugyanis ebben az esetben van szó a személygépkocsi használatának a biztosításáról, és nem támogatás adásáról.

A környezettudatosság jegyében ejtsünk szót a helyi közlekedési bérlet térítésének lehetőségéről is, bár sajnos az adózása nem kedvező, így egyre kevésbé jellemző, hogy szerepel a juttatási palettán:

• Amennyiben nem munkába járásról beszélünk, hanem a munkavállaló munkaköréhez szükséges a bérlet (például kézbesítő, területi képviselő a munkakör), akkor a helyi bérlet nem adóköteles.
  
  
• Amennyiben a munkavállaló lakhelye például Gödöllőn van és ő Budaörsön dolgozik, Budapesten átmegy tömegközlekedéssel, akkor a Budapest bérlet adómentesen elszámolható, lévén csak átutazik a fővároson.
  
  
• Amennyiben a munkavállaló adott városban dolgozik és lakik, akkor a helyi közlekedési bérlet nem számolható el adómentesen, igaz ez akkor is, ha közigazgatási határon kívülről jár be és igénybe veszi a helyi bérletet is. 

A helyi közlekedési bérlet a cafeteriába beépíthető (harmadik eset), akár 100%-ban is téríthető, azonban jövedelemként adózik, így nem kedvező választás a munkavállalók számára.