EY Bérszámfejtés Hírlevél

Fontos változások bérszámfejtés, társadalombiztosítás és munkajog témakörben.  

Emelkedik a családi kedvezmény összege

Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvény részletezi többek között a családi kedvezmény változásait. A jogszabály két lépésben emeli a gyermekek (eltartottak) számától függő családi kedvezmény összegét. Az alábbi táblázat a két lépésben történő emelést mutatja be:

2025. január 1-től változás, hogy a családi kedvezményt csak az EGT-államok és a Magyarországgal határos, nem EGT-államok állampolgára érvényesítheti (ukrán, szerb). Harmadik országbeliek esetében így a kedvezmény a továbbiakban nem lesz érvényesíthető.   

Bővülnek a SZÉP-kártya felhasználási lehetőségei

Több ponton változik az is, hogy mire lehet a SZÉP kártya feltöltött összegét felhasználni. Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvény mutatja be a SZÉP-kártya felhasználásának változásait is:

• bevezetésre kerül az Aktív Magyarok keretösszege a rekreációs keretösszegen (450 000 Ft/év) felül, amely éves szinten 120 000 forintig feltölthető (év közben kezdett vagy zárult munkaviszony esetén az összeg arányosan adható, kivéve a munkavállaló halála esetén). Adóvonzata 28%, felette egyes meghatározott juttatásnak minősül. A keretösszeg várhatóan sport és szabadidős eszközök kölcsönzésére, sportlétesítmények használatára lehet majd felhasználni, itt azonban még a részleteket várjuk.
  
  
• lakáscélú keretösszeg (albérlet fizetésére, hitel törlesztésére) is meghatározásra került, amely éves szinten 1 800 000 forintig adható a 35 év alatti munkavállalók számára (év közben kezdett vagy zárult munkaviszony esetén az összeg arányosan adható, kivéve a munkavállaló halála esetén). Adóvonzata 28%, felette egyes meghatározott juttatásnak minősül.
  
  A magánszemély a lakhatási támogatás igénylésekor bemutatja a munkáltató számára a bérleti vagy hitelszerződést. Ha a magánszemély által a tárgyévben igénybe vett lakhatási támogatás összege meghaladja a lakásbérleti díj vagy a hiteltörlesztés igazoltan megfizetett, őt terhelő összegét, a meghaladó összeg 50 százalékát a magánszemély az adóévre vonatkozó bevallásában különbözeti bírságként tünteti fel és személyi jövedelemadóként fizeti meg. A munkáltató a lakhatási támogatás juttatása esetén az adóévet követő év január 31-ig az állami adó- és vámhatóság által meghatározott módon adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére a lakhatási támogatással érintett ingatlan azonosító adatairól és a támogatás céljáról.
  
  A részleteket későbbi kormányrendelet fogja taglalni.
  
  
• 2025-ben lakásfelújítás céllal is felhasználható a SZÉP-kártyán szereplő összeg az alábbiak szerint: legfeljebb a SZÉP-kártya fizetési számláján 2025. évi január 1-jén nyilvántartott egyenleg és a számlára a 2025. évben utalt szép kártya összegének 50 %-át meg nem haladó értékben.
  
  A részleteket későbbi kormányrendelet fogja taglalni, a jogszabálytervezet alapján azonban az látszik, hogy szolgáltatásra nem használható majd fel, hanem olyan anyagokra például mint építőanyag, vasáru, bútor vagy világosító eszközök.

Új adómentes elemek

• Adómentes lesz a magánszemély által külön jogszabály szerint felszolgálási díj címen megszerzett bevétel, valamint a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló, ideértve a vendéglátó üzlet üzemeltetője által vezetett nyilvántartással igazolható módon a vendéglátó üzlet munkavállalója számára juttatott borravaló is. (Szja tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.21. alpontja)
  
  
• Adómentes a hallgatói hitelrendszerről szóló kormányrendelet alapján
  a) a gyermekvállaláshoz kapcsolódóan elengedett hallgatói hiteltartozás összege,
  b) kötött felhasználású hitelről szóló hallgatói hitelszerződés alapján fennálló tartozás törlesztéséhez, előtörlesztéséhez a munkáltató által a munkavállaló számára kifizetett juttatás. (Szja tv. 1. számú melléklet 7. pont 7.38. alpontja)
  
  
• Adómentes az a szolgáltatás, amelyet
  a) a kifizető az általa fenntartott vagy használt sportlétesítményben szervezett sportrendezvényen nyújt (kivéve az utazást, az elszállásolást),
  b) a kifizető az általa fenntartott sportolási célú létesítmény és az abban elhelyezett sporteszközök ingyenes vagy kedvezményes használatának biztosítása útján juttat (Szja tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.7. alpontja)
  
  
• Adómentes az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény hatálya alá tartozó állatkertbe szóló belépőjegy, bérlet adóévben a minimálbér erejéig. (Szja tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.28. alpontja)

Önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás felhasználása lakáscélra

Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása lehetővé teszi, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat 2025-ben lakáscélra is felhasználhassák adómentesen, nevezetesen az alábbiakra:

• jelzáloghitel törlesztésére, előtörlesztésére, továbbá lakáscélú munkáltatói kölcsön törlesztésére, előtörlesztésének támogatására
• lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés önrészének támogatására
• a Magyarország területén fekvő, az ingatlan-nyilvántartásban lakás vagy lakóház fő rendeltetés szerinti jelleggel nyilvántartott ingatlan, valamint tanya, vagy birtokközpont jogi jelleggel nyilvántartott ingatlan lakáscélú épületének korszerűsítésére, felújítására, bővítésének támogatására
• a lakás, valamint a Magyarország területén fekvő lakás építkezési helyéül szolgáló építési telek megvásárlására, továbbá a lakás építésének támogatására

A jogszabály részletezi a felhasználási területeket, továbbá meghatározza, hogy a támogatás összege nem haladhatja meg a 2024. szeptember 30-án fennálló pénztártagi egyenleget. A benyújtásra kerülő számla kibocsátási időpontja nem lehet 2024. október 1-jénél korábbi azzal, hogy a számla benyújtása legkorábban 2025. január 1-jén történhet. Jelzáloghitel törlesztésének, előtörlesztésének támogatása legkorábban a 2025. január 1-jét követően esedékes törlesztési kötelezettségre vonatkozhat.

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása

• munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető szochó kedvezmény csökken: a veszélyhelyzet idejére már 2024. augusztus 1-től csökkent a szochó kedvezmény a munkaerőpiacra lépők esetében. Ez most a szochó törvényben is érvényesítésre került, veszélyhelyzettől függetlenül. Nevezeten:
  Munkaerőpiacra lépő az a magyar állampolgár, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 365 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a Tbj. szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal (munkaerőpiacra lépőnek minősül a Magyarországgal határos, nem EGT-állam állampolgára is.).
  
  A kedvezmény mértéke az első évben munkabér, de legfeljebb a minimálbér után a 2. § (1) bekezdés szerinti adómértékkel megállapított összeg, a foglalkoztatás ezt követő további hat hónapjában pedig legfeljebb a minimálbér után a Szocho tv. 2. § (1) bekezdése szerinti adómérték 50 százalékával megállapított összeg.
  
  
• a szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezményének módosulása: egy (2) bekezdéssel egészül ki a jogszabály: „Az (1) bekezdés a) pontja szerinti adókedvezményt ugyanazon munkáltató ugyanazon munkavállalója tekintetében legfeljebb 12 hónapig érvényesítheti azon képzésben részt vevő személy tekintetében, aki a szakirányú oktatást az  Szkt. 90/A.  §-a szerint saját foglalkoztatónál teljesíti és legkésőbb a szakirányú oktatás befejezését követő második vizsgaidőszakban szakmai vizsgát tesz.” A kedvezményt tehát 12 hónapig lehet igénybe venni a 2024. december 31-ét követően induló képzések esetében és vizsgakötelezettség is lesz.
  
  
• negyedéves szochó bevallás: Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások Szja tv. [70. §], valamint a béren kívüli juttatások [71. §] után az adót a kifizető negyedévente állapítja meg és a negyedévet követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg.

Harmadik országbeliek adóazonosító jelét a munkáltató is kérheti 

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 37. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

(4a) Ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény szerinti külföldi munkavállaló adóazonosító jellel nem rendelkezik, akkor a természetes személy adóazonosító jelének megállapítását a munkáltató is kérheti az állami adó- és vámhatóságtól. A kérelmező az adóazonosító jel megállapítása érdekében bejelenti a természetes személy 32. § (1) bekezdése szerinti adatait és kérelméhez csatolja a 32. § (2) bekezdésben megjelölt iratot. A külföldi munkavállaló adóazonosító jeléről az adóhatóság a munkáltatót is tájékoztatja.

Adategyeztetés eljárás

Az Art. a következő 138/A. §-sal egészül ki:

Az állami adó- és vámhatóság felhívására az adózó köteles a felhívásban megjelölt adatok közötti eltérést adategyeztetési eljárás keretében adatszolgáltatás útján tisztázni. Az adózó köteles a felhívás kézbesítésétől számított tizenöt napon belül, az erre a célra rendszeresített elektronikus felületen az adategyeztetést elvégezni. Az állami adó- és vámhatóság az elektronikus felületen az adategyeztetés teljesítéséhez szükséges adatokat, beleértve a másik adózó által nyújtott adatokat, az adózó rendelkezésére bocsátja.

Az állami adó- és vámhatóság az adózót háromszázezer forint összegű mulasztási bírsággal sújtja, ha az adózó a 138/A. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségét nem teljesíti. (229/B. §)

A foglalkoztatott bejelentésére vonatkozó szabályok megsértése

Az Art. a következő 225/A. §-sal egészül ki:

Ha az adózó az általa bejelentett foglalkoztatottra, társas vállalkozóra vonatkozó, az 50. § (1) bekezdése szerinti bevallási kötelezettségét nem teljesítette, az adóhatóság – a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – tizenöt napos határidő tűzésével felhívja az adózót a bevallási vagy bejelentési kötelezettség jogszerű teljesítésére.

Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltét követően az adóhatóság az adózót százezer forint mulasztási bírsággal sújtja. Ha a mulasztás több foglalkoztatottat, társas vállalkozót érint, a mulasztási bírság mértéke az érintett foglalkoztatottak, társas vállalkozók számának és a bírság összegének szorzata.

Az adóhatóság mellőzi az (1) bekezdés szerinti felhívást és a (2) bekezdés szerinti mulasztási bírság kiszabását, ha az adózó felszámolás, végelszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt áll és a felhíváskor már nincsen lehetősége a bevallási vagy bejelentési kötelezettség jogszerű teljesítésére.

Késedelmi pótlék

Az Avt. 125/H. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének 365-öd része.

Érkezik az Ügyfélkapu+ és a DÁP

2025. január 16-án megszűnik az eddig ismert Ügyfélkapu és helyébe két lehetőség lép: Ügyfélkapu+ és Digitális Állampolgárság Program (DÁP). Az Ügyfélkapu+ lényegében megegyezik az eddig ismert Ügyfélkapuval, azonban egy kétlépcsős azonosítással lehet ezentúl belépni az elektronikus ügyintézés rendszerébe, amely biztonságosabb az eddigieknél. Az azonosítónkon és jelszónkon kívül ugyanis egy a mobiltelefonra vagy tabletre telepített hitelesítő alkalmazásra is szükség lesz, amely egy ideiglenes kódot generálva ad lehetőséget a rendszerbe való belépésre. Az Ügyfélkapu+-ra legkésőbb 2025. január 15-én lehet regisztrálni, aki ezt elmulasztja, már csak DÁP regisztrációra lehet lehetősége.

A DÁP és az Ügyfélkapu+ egy ideig még párhuzamosan elérhető lesz, hosszú távon azonban érdemes a DÁP regisztrációt is megcsinálni.

A regisztrációhoz a DÁP applikáció letöltésére és e-személyi igazolványra van szükség, az utóbbi hiányában kormányablakban kell azonosítani magunkat. A DÁP egy olyan digitális környezetet jelent, amely megteremti az állampolgárok és a kormányzati szervek közötti egyszerű kapcsolattartást. Jelenleg digitális erkölcsi bizonyítvány igénylésére van lehetőség, illetve QR kód segítségével tudjuk magunkat igazolni is. 2025 második felétől azonban már pénzintézetek, közműszolgáltatások, telekommunikációs cégek felületein is lehet alkalmazni a tervek szerint.

Munkáltatói oldalról is csak az Ügyfélkapu+ és a DÁP rendszerét lehet január 16-tól használni, így fontos a regisztrációkat, elmaradt meghatalmazásokat mihamarabb pótolni.