kep bagoly nagy szemekkel nez

Hogyan készüljünk fel az adóperekre – és az elkerülésükre?

Szerzői

5 minute read 20 okt. 2020
Kapcsolódó témák
Adó

Ahogy az élet legtöbb területén, az adózás során sem minden fekete és fehér.Ahogy az élet legtöbb területén, az adózás során sem minden fekete és fehér.

Aszabályozás törekszik a lehető legegyértelműbb iránymutatást adni a felmerülő kérdésre, mégis sok a szürkezóna. Ilyenkor a cégeknek döntenie kell, az adóhatóságnak pedig lehetőségében áll ezt a döntést megkérdőjelezni. A vitás helyzetek elkerülhetetlenek, azonban nem mindegy, hogyan közelítünk hozzájuk. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan kell felkészülni egy adóellenőrzésre, és arra is válaszolunk érdemes-e perre menni az adóhatósággal.

Hogyan kerüljük el az adóellenőrzéseket?

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal revizorai időről időre bekopogtatnak egy cégnél, hogy megnézzék, a szabályok szerint „játszik-e.”

A nagyvállalatok számíthatnak arra, hogy rendszeresen, nagyjából négyévente felbukkan az adóhivatal, és átfogó ellenőrzést végez.

Heinczinger Róbert

EY Magyarország, Partner, Adótanácsadás

Az adóhatóság a hozzá befolyó számok – pénztárgépek adatai, online számlák, havi bevallások – alapján dönti el, hová küld ki ellenőröket: rendszeresen összehasonlítják a cégek számait, nyereségmutatóit, forgalmát a többiével. Egyre több információt látnak a folyamatosan bővülő adatszolgáltatási kötelezettségnek köszönhetően, ami azt is jelenti, hogy egyre kevésbé jellemző az adóelkerülés, a terület sokat „fehéredett”. Ez remek eredmény – de akkor miért vannak mégis adóperek? Az egyes tranzakciók esetében nem mindig dönthető el egyértelműen, mely adózási csoportba tartoznak, ami a későbbiekben vitára adhat okot. A szándékos visszaélés mellett ez a legfontosabb eredője az ilyen jellegű pereknek.

 

Ennek elkerüléséért tanácsos „békeidőben” alaposan felkészülni egy esetleges NAV-vizsgálatra – így például a tranzakciókhoz típusszerződéseket készíteni, amivel megelőzhető egy későbbi félreértés. Alapvető a megfelelő adatkezelés is: minden egyes adatot – például az EKAER-bejelentéseket – pontosan kell beküldeni. Érdemes egy belső folyamatot is kialakítani ezzel kapcsolatban: először végig kell gondolni, milyen információk lehetnek relevánsak egy vizsgálat során, és ezeket folyamatosan kinyerni a nagy ügyviteli rendszerekből. Létezik például olyan adat is – mint a katás alvállalkozók listája –, amit utólag nagyon nehéz összegyűjteni, így jó már „menet közben” odafigyelni erre. A megfelelő adatokkal megindokolhatjuk a NAV-vizsgálat során, miért éppen az adott adókategóriához soroltunk egy-egy tranzakciót.

Kapcsolódó szolgáltatások

De mit tegyünk, ha mégis bekopogtat a NAV?

 

Az adóhatóság kétféle vizsgálatot végezhet. Van, amikor adatokat gyűjtenek a revizorok, ránéznek egy-egy adónemre, tranzakcióra. Ilyenkor a folyamat nem vezet adóügyi szempontból lezárt időszakhoz. A másik típusú, amikor az utólagos vizsgálat során meghatározzák, milyen időszakot, milyen adónemet néznek át, és az eljárás végén ezt a periódust adóügyileg lezártnak tekintik – vagy éppen adóhiányt állapítanak meg, bírságot vetnek ki. Ennek függvényében kerülhet sor adóperre.

Megérkezett a NAV szakértője, javában folyik az ellenőrzés – mit tehetünk ilyenkor? Alapvető jelentőségű a gördülékeny, nyitott kommunikáció: beszéljük meg a revizorral, milyen adatokra és mikorra van szükség, és szervezzük meg ezek pontos szállítását. A legjobb, ha cégen belül létrejön egy külön projekt ezzel kapcsolatban, már a vizsgálatot megelőzően.

Érdemes az ellenőrzéseket projektként kezelni, kijelölt, a teljes folyamatot átlátó kapcsolattartóval, előre meghatározott ütemezéssel.

dr. Séra Gergely

EY Magyarország, Adó- és Jogi Tanácsadás, Partner

A beérkezett adatok, iratok alapján formálódik a vizsgálat végeredménye, amiről hivatalos jegyzőkönyv készül. Ehhez az okirathoz fűzhet még észrevételeket, csatolhat kiegészítő dokumentumokat a vizsgált cég, amennyiben nem ért egyet valamelyik megállapítással – ez az utolsó pont, ahol még érdemben be lehet avatkozni a folyamatba. Kritikus pont. A határozatot követően ugyanis már nem lehet új bizonyítékot beküldeni. Az észrevételezést követően már a hatóság megállapítása szerepel, ami kedvezőtlen esetben adóhiányhoz, adóbírsághoz és késedelmi pótlékhoz is vezethet. 

Itt jelent óriási előnyt, hogy az EY-nál két, egymást támogató csapatunk van: egyikük már az adóperek során segíti megbízóinkat, míg a másik korábban, a vizsgálat alatt nyújt segítséget, akár projektmenedzsment szinten.

Perre készülve: mire figyeljünk?

A leggyakoribb szempont az, hogy vajon milyen esélyekkel indul a cég a perben. Erre nagyon jó támpontot nyújtanak a korábbi eljárások: az itt terítékre kerülő ügyek és döntések alapján már jól látszanak az esélyek. 

Csak a magyar bíróságok évente majdnem
döntést hoznak adóperekben.

Az esélyek mellett azonban még nagyon sok szempontot kell mérlegelni: mekkora összegről van szó, hogyan érintené a folyamat a stakeholderek érdekeit, a cég reputációját. Bizonyos esetekben még az is szempont lehet, hogy az adóper elmaradása növeli-e az esetleges büntetőjogi kockázatok esélyét. Amint megszületik a döntés a perről, meg kell kezdeni a felkészülést, amihez elengedhetetlen a megfelelő stratégia: fel kell mérni az esélyeket megismerni a korábbi, hasonló esetekben lezajlott eljárásokat, döntéseket.

    1. Gondoljuk végig, mit kockáztatunk a perrel, mit nyerhetünk, mekkora költségekkel jár és mennyi az esélyünk a győzelemre. 
    2. Beszéljünk olyan szakemberrel, csapattal, akik ismerik a korábbi eseteket.
    3. Készítsük el a bizonyítási stratégiát a megfelelően kiválasztott érvek alapján.
       

  • Volt egy olyan ügyünk, ahol az adóhatóság átminősített egy kölcsönt tőkejuttatássá, amivel az utána fizetett kamat szabálytalanná vált. Ennek kapcsán átnéztük a korábbi, hasonló eseteket, és láttuk, hogy volt két olyan eljárás is, ahol ugyanezen szempontok alapján a Kúria már megvizsgálta és elvetette a kölcsön átminősítésének jogszerűségét. Ez alapján mi már az adóhatóság vizsgálati jegyzőkönyvéhez fűzött észrevételnél feltüntettük a kölcsön egyedi körülményeit. Így világossá vált, hogy ezek a körülmények teljesen azonosak voltak a korábbi két kúriai döntésben szereplő cégével – vagyis a már lezajlott eljárások alapján be tudtuk bizonyítani, hogy jogszabálysértő az átminősítés.

A bíróság döntésével fejeződik be az adóper: ekkor igazat adnak az ügyfélnek vagy az adóhatóságnak. De nem csak kétféle kimenetele lehet a folyamatnak: a köztes döntésekkel a bíróság látszólag nem dönti el, hogy kinek van igaza. Ilyenkor az eljárás újraindul, ami ismét rengeteg munkaórát és költséget emészthet fel. Ám előfordulhat, hogy a köztes döntés maga a győzelem – abban az esetben, ha az adóhatóság úgy találja, hogy időközben elévült az adókivetéshez való jog.

Összefoglalás

Az adóperek elkerülése érdekében cégen belül ki kell dolgozni a megfelelő folyamatokat, elindítani egy célprojektet annak érdekében, hogy a vizsgálatra érkező ellenőr minden szükséges adatot megkaphasson a megfelelő időben. 

A cikkről

Szerzői

Kapcsolódó témák
Adó

Legújabb gondolatunk

    Az EY név a globális szervezetre, illetve az Ernst & Young Global Limited egy vagy több tagjára utal, amelynek mindegyike önálló jogi személy. Az angliai székhelyű Ernst & Young Global Limited nem foglalkozik ügyfelek részére történő szolgáltatásnyújtással.