Fontos, hogy minden szereplő tisztában legyen vele, milyen adómentes, béren kívüli és egyes meghatározott juttatásként adható elemek állnak a cég rendelkezésére. Ennek a tudásnak a birtokában lehetséges úgy strukturálni a juttatásokat, hogy minél több olyan tétel legyen a csomagban, amelynek az új szabályok szerint sem kell bérként adóznia. Jó példa erre óvodai, bölcsődei támogatás vagy egy sportlétesítmény kialakítása a vállalat telephelyén, hiszen ezek adómentes, de a munkavállalói jólétet hatékonyan szolgáló juttatások.
Érdemes mérlegelni a SZÉP Kártyára adott juttatás mértékét, hiszen kedvező adózással adható, de a munkahelyi étkeztetés vagy az egészségügyi ellátások munkáltató által történő támogatása is történhet munkabérnél kedvezőbb adóvonzattal járó konstrukcióban.
A céges autók esetében érdemes figyelembe venni, hogy 2026-tól kezdve csak a kizárólag elektromos motorral üzemelő járművekre vonatkoznak majd a gépjármű- és cégautóadó kedvezmények.
Jó szem előtt tartani azt is, hogy a munkavállalói elégedettség a prémium munkaeszközök biztosításával is jelentősen növelhető – főleg a fiatalok körében: bár adózás szempontjából mindegy, milyen telefont kapnak a kollégák, a munkavállalói élmény tekintetében komoly jelentősége van.
A hosszú távú munkaerő megtartást célzó megoldásokat is érdemes számításba venni. Minden esetben az adott vállalat méretétől, működési formájától és a munkavállalók igényeitől függ, hogy melyik ösztönzőprogramot a legcélszerűbb alkalmazni. A munkavállalói résztulajdonosi programok előnye, hogy a cég eredményéhez köthető a juttatás.Az ilyen programok hatalmas megtartóerővel bírnak és adóhatékonyan felállíthatóak. A sikernek jó mércéje, hogy azok a cégek, amelyek bevezettek hasonló kezdeményezést, általában meg is tartják.