ey-kep-adokonferencia

Adó és HR: együtt a munkavállalói elégedettségért

Kapcsolódó témák

Így növelheti a munkavállalói jólétet, erősítheti a lojalitást és csökkentheti a bérköltséget az adóügyekkel és a személyzeti kérdésekkel foglalkozó kollégák együttműködése.

Hogyan érhet el jelentős megtakarítást és növelheti a munkavállalói elégedettséget az adóügyekkel foglalkozó kollégák és a HR-osztály együttműködése? Erről beszélgettek Oláh Veronika, dr. Séra Gergely és Sánta Miklós, az EY Partnerei az EY Éves Adókonferenciáján.

Legyen szó a toborzásról, a kollégák megtartásáról vagy a munkaerővel kapcsolatos költségekről, továbbra is komoly kihívásokat jelentenek a vállalkozások számára. A konkrét adóügyi változások hiányában azonban továbbra is igaz, hogy ezen a területen üzleti előnyre akkor tehet szert egy szervezet, ha az adóval és a HR-rel foglalkozó szakemberek megfelelően együttműködnek egymással.

Az EY Éves Adókonferencia résztvevői által képviselt cégek
rendszeres az egyeztetés az adóügyi és a HR-es kollégák között

Ez derült ki a rendezvényen készült felmérésből. Nem mindegy azonban, hogy ez az egyeztetés mennyire átfogó és mikor történik meg, hiszen sokszor csak a személyi döntés után fordulnak az érintettek az adóügyekben illetékes munkatársakhoz, amikor már késő elkezdeni a közös gondolkodást. Pedig a digitalizáció és a mesterséges intelligencia gyorsuló elterjedése ellenére továbbra is igaz, hogy egy vállalat legértékesebb eszközei a munkavállalók, ugyanakkor a bérköltségek jelentik a legnagyobb kiadást is. 

Milyen területeken segíthetik a HR-osztályokat az adószakértők? Elsősorban adóhatékony javadalmazási formák ismertetésével, a rendelkezésre álló támogatások és kedvezmények minél ésszerűbb kiaknázásával, s nem utolsó sorban a digitalizáció, illetve a mesterséges intelligencia alkalmazásából adódó költségcsökkentéssel.

Adóhatékony kompenzációs csomagok

Egy, a munkavállalók számára vonzó, ösztönző és a társaság számára is kedvező, adóhatékony kompenzációs csomag kialakítása szinte elképzelhetetlen a HR-es és az adóval, bérszámfejtéssel foglalkozó kollégák együttműködése nélkül

Munkavállalói jólét és bérköltség

Fontos, hogy minden szereplő tisztában legyen vele, milyen adómentes, béren kívüli és egyes meghatározott  juttatásként adható elemek állnak a cég rendelkezésére. Ennek a tudásnak a birtokában lehetséges úgy strukturálni a juttatásokat, hogy minél több olyan tétel legyen a csomagban, amelynek az új szabályok szerint sem kell bérként adóznia. Jó példa erre óvodai, bölcsődei támogatás vagy egy sportlétesítmény kialakítása a vállalat telephelyén, hiszen ezek adómentes, de a munkavállalói jólétet hatékonyan szolgáló juttatások.

Érdemes mérlegelni a SZÉP Kártyára adott juttatás mértékét, hiszen kedvező adózással adható, de a munkahelyi étkeztetés vagy az egészségügyi ellátások munkáltató által történő támogatása is történhet munkabérnél kedvezőbb adóvonzattal járó konstrukcióban.

A céges autók esetében érdemes figyelembe venni, hogy 2026-tól kezdve csak a kizárólag elektromos motorral üzemelő járművekre vonatkoznak majd a gépjármű- és cégautóadó kedvezmények.

Jó szem előtt tartani azt is, hogy a munkavállalói elégedettség a prémium munkaeszközök biztosításával is jelentősen növelhető – főleg a fiatalok körében: bár adózás szempontjából mindegy, milyen telefont kapnak a kollégák, a munkavállalói élmény tekintetében komoly jelentősége van.

A hosszú távú munkaerő megtartást célzó megoldásokat is érdemes számításba venni. Minden esetben az adott vállalat méretétől, működési formájától és a munkavállalók igényeitől függ, hogy melyik ösztönzőprogramot a legcélszerűbb alkalmazni. A munkavállalói résztulajdonosi programok előnye, hogy a cég eredményéhez köthető a juttatás.Az ilyen programok hatalmas megtartóerővel bírnak és adóhatékonyan felállíthatóak. A sikernek jó mércéje, hogy azok a cégek, amelyek bevezettek hasonló kezdeményezést, általában meg is tartják. 

Jelentős, akár a 40 százalékot is meghaladó nettó növekedés érhető el a juttatás értékében egy átgondolt munkavállalói résztulajdonosi program bevezetésével, miközben a munkáltatói bérköltség változatlan marad. Ehhez persze alapos tervezés és előkészítés szükséges az érintettek részéről

Munkaerőmenedzsment

Az adóhatékony kompenzáción túl érdemes az adószakértőket bevonni a munkaerővel kapcsolatos tervezésbe. Ha munkaerőhiánnyal küzd a szervezet, a toborzási stratégiát érdemes úgy alakítani, hogy a szociális hozzájárulási adókedvezmények alkalmazhatóak legyenek. Amennyiben a toborzás külföldről történik, már az első, nem magyar állampolgárságú munkavállaló esetében fontos, hogy jól – törvényi előírásoknak megfelelően és adóhatékonyan – állítsuk fel a struktúrát.

Munkaerőmenedzsment kapcsán érdemes figyelemmel lenni a szakképzettséget nem igénylő munkakört betöltő munkavállalók után érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezményre is, hiszen egy jól kialakított szervezeti struktúra nagymértékben segítheti a munkáltatói költségek csökkentését. 

Stagnáló költségek, fejlődő vállalat

Manapság a hatékonyságnövelés egyik alapvető módja, hogy a cégek a digitalizáció és a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazásával váltanak ki különböző funkciókat. Az így elvégzett feladatoknak köszönhetően jelentős munkaerő-kapacitás szabadulhat fel, amelyet más területen tudnak a társaságok hasznosítani. 

Az AI bevezetésén keresztül a költségek leszorítását nem kizárólag a munkavállalók számának csökkentésével lehet elérni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy minden szervezetben találni olyan munkatársakat, akik a technológia segítségével felszabadulva más területeken, nagyobb hozzáadott értéket biztosítva hasznosíthatják tudásukat

Összefoglalás

Az adóügyekkel foglalkozó kollégák és a HR-osztály átgondolt együttműködése elengedhetetlen a munkavállalói elégedettség növeléséhez, miközben a bérköltségekkel kapcsolatos nehézségeket is enyhíthetik ilyen módon a vállalatok.

A cikkről

Szerzői