Hipa – érdemes ismerni az íratlan szabályokat

Látszólag egyértelmű, mégsem egyszerű a helyzete annak, aki csökkentené a helyi iparűzési adóalapját.
 

Avállalatok sok olyan követelménnyel is találkozhatnak, amelyek szó szerint ugyan nem szerepelnek a vonatkozó törvényben, de a bíróságok mégis elvárják az alkalmazásukat.

A jelenleg érvényes szabályozás szerint a helyi iparűzési adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével (elábé), a közvetített szolgáltatások értékével, az alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel, valamint az alapkutatás és alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adott évben elszámolt közvetlen költségeivel.

Az elmúlt évek bírósági esetei azonban rámutatnak, hogy olyan „íratlan” szabályoknak is meg kell felelnie a cégeknek, amelyre esetleg nem is gondolnak. A legnagyobb kérdések látszólag a közvetített szolgáltatások és az alvállalkozói teljesítések körül adódnak. Az EY rendezvényen megkérdezett, több mint 30 adó- és jogi vezető többsége (73%) válaszolta – nem biztos abban, hogy helyesen határozza meg a különbséget.

A bizonytalanság nem meglepő. Ahhoz ugyanis, hogy a Kúria valóban közvetített szolgáltatásnak minősítsen egy teljesítést nagyon szigorú írott és íratlan feltételeknek kell megfelelni, amelyekre elsősorban az esetjog világít rá.

A példákat estig lehetne sorolni: nem mindegy, hogy a bejövő szolgáltatást előbb számlázza-e a beszállító, mint ahogyan azt az ügyfél kiszámlázza a vevője felé. Ez különösen sok problémát okozhat akkor, ha mindkét szolgáltatás időszakos elszámolású, de más-más időszakot fednek le az elszámolások. Sok probléma volt a szolgáltatások megosztásával, a számlák adattartamával és még a könyvelési rendszerek elszámolása is számos helyi iparűzési adóval kapcsolatos perhez vezetett. 

A példák jól szemléltetik, hogy jogi, tartalmi és adminisztratív szempontból is számos olyan feltétele lehet a Hipa csökkentésének, amelyre a törvény nem, a bírósági gyakorlatok, az esetjog viszont megadhatja a választ.

Kevés vállalat engedheti azonban meg magának, hogy több száz vagy akár ezer bírósági esetet figyeljen évente, majd megállapítsa, hogy mely döntéseknek lehet hatása egy esetleges, jövőbeni adóper vagy adóellenőrzés kimenetelére. Mi az EY-nál ezt tesszük.

A hazai vállalatoknak azt javaslom, hogy tekintsék át a Hipa pozícióikat, azonosítsák a kritikus pontokat – elsősorban a nagy összegű adóalapcsökkentő tételeket. Ha kockázatot látnak akkor készüljenek fel előre egy esetleges ellenőrzésre, amelyben természetesen mi is örömmel támogatjuk munkájukat.