Miért beszél mindenki az ESG-ről?

Újra pezseg a tranzakciós piac, és a befektetések során idehaza is egyre inkább előtérbe kerülnek a környezetvédelmi és fenntarthatósági (ESG) szempontok.

Apénzügyi szektor és a társadalom növekvő elvárásai, valamint a szigorodó szabályozások azonban nem csak kihívást, de komoly növekedési lehetőséget is teremtenek az előre tekintő vállalatok számára. A gyors alkalmazkodás komoly versenyelőnyt jelent a piacon, a sikeres felkészüléshez pedig a legtöbbször érdemes külső szakértőt is bevonni a folyamatokba.

Nem véletlenül, hiszen az ESG - az angol Environmental, Social és Governance szavak rövidítése - egy olyan keretrendszert jelöl, amelynek célja, hogy a pénz- és tőkepiaci szereplők a fenntarthatóság szempontjából objektíven ítélhessék meg a gazdálkodó szervezetek tevékenységét. AZ ESG-szemlélet három fő területe a környezeti hatások vizsgálata, a társadalmi kérdések kezelése és a vezetői döntéshozatal folyamata. A rendszeren belüli minősítések (ratings) segítenek a rendkívül komplex, sokszor nehezen értelmezhető működési tulajdonságokat lefordítani a számok nyelvére. Az ESG-stratégiát követő pénzügyi szakemberek már a fenntarthatósági szempontok alapján rangsorolják a cégeket, és ez alapján hozzák meg befektetési döntéseiket. Nem pusztán egy felkapott trendről van tehát szó, hanem a finanszírozók és a szabályozók által egyre inkább megkövetelt hozzáállásról.

„Olcsó” pénz hajtja a növekedést

A vállalati összeolvadások és felvásárlások (M&A) mértéke világszerte és az EU-ban is rekord szinten van. A gazdasági krízis enyhítésére kialakított mentőcsomagok miatt sok „olcsó” pénz jelent meg a piacon, ami erősíti a keresletet. A tranzakciós piac tehát pezseg, ami Magyarországon is érzékelhető, hisz Kelet-Közép-Európa az egyik legvonzóbb célpont a befektetők számára. Idehaza mintegy 105 lezárt ügyletet regisztráltak tavaly.

A BUX index is új csúcsokat ért el a nyár elején, ahogy idén a kockázati- és magántőke piac is. Az EY minden ötödik hazai tranzakcióban, összesen 19 lezárt ügyletben vett részt 2020 folyamán vezető tanácsadói, pénzügyi, adóügyi vagy jogi átvilágítási területeken. A munkák során azt tapasztaljuk, hogy fokozódik az érdeklődés. Mind a befektetők, mind a tőkebevonásban érdekelt szereplők részéről egyre erősebb az optimizmus. Amíg az alacsony kamatkörnyezet ezt megengedi, a lehetőségek is adottak a felvásárlásokra és a növekedésre. A források elosztásában egyre fontosabb szemponttá válik a már említett ESG-szemlélet érvényesülése. A hazai tőkepiaci ökoszisztéma fejlődése új lendületet és még több lehetőséget jelenthet a magyar cégek számára. 

A túlélés záloga: a felelős és fenntartható befektetések

A változó befektetői elvárásokból adódóan egyre több tőke áramlik olyan vállalatokba, amelyek a fenntarthatósági szempontok és a hármas ESG megközelítés alapján jól teljesítenek. Már van olyan napelemes vállalkozás, amelyet a komoly múlttal rendelkező olajvállalatoknál is magasabbra értékelnek a tőzsdei kapitalizációt tekintve. Bár az ESG 10 éve még a befektetések becslésének keretrendszereként szolgált, a nagyobb tőzsdei vállalatoktól átvették a kisebb társaságok is, és előbb-utóbb minden szereplő beépíti majd a működésébe. 

A befektetői döntéshozatalban folyamatosan növekszik a nem pénzügyi információk szerepe, így érdemes idejében lépni, mert valódi kockázatot jelent, ha egy szervezet ezen a téren lemarad. A várható szabályozási szigorítások, a befektetők és a társadalom növekvő érdeklődése új közzétételi kihívások elé állítják hamarosan a vállalatokat. Hatalmas az igény az átláthatóságra és az összehasonlíthatóságra, ezért elkerülhetetlen, hogy a fenntarthatósági és zöld célkitűzések a jövőben az átfogó vállalati stratégia szerves részeivé váljanak. Az EY kutatása (EY Global Climate Change and Sustainability Services) szerint 

Sőt, közel kétharmaduk (60%) elengedhetetlennek tartja, hogy ezeket egységesen és egyértelműen szabályozzák, mivel ez nagyban segítené a befektetési döntéseiket.

Kritikus első lépések

Az ESG szemlélet egyes elemei már most is számos vállalatnál jelen vannak – ilyenek például a gyerekbarát munkahely, a munkakörülmények javítása, vagy a kisebbségvédelem szempontjai. A rendszer adaptálását fontolgató cégeknek első lépésként a fenntarthatósági célkitűzéseiket kell megfogalmazniuk, majd ezután a társaság jelenlegi állapotát mérik fel a meghatározott szempontok szerint, ideális esetben tapasztalt tanácsadók bevonásával. Ezt követi a jelentés készítése és a külső hitelesítés megszerzése. Azért is érdemes megtenni már most az első lépéseket, mert a bankrendszer is egyre inkább figyelembe veszi a hitelezésnél ezeket a szempontokat, így a forrásbeszerzés során is jobb eséllyel indul egy felelősen működő vállalat.

Magyarországon már a kötvénypiac is zöldre váltott

Zöld kötvényt a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően, kifejezetten az éghajlati és környezetvédelmi szempontból jelentős projektek finanszírozására lehet kibocsátani.  Ehhez szükséges egy külső, hiteles fél által történő felülvizsgálat, amely biztosítja a befektetőket, hogy a kibocsátó valóban nemzetközileg elfogadott elvek mentén használja majd fel a bevont forrásokat. Magyarországon az első vállalati zöld kötvényt 2020 nyarán, az Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési Kötvényprogramja (NKP) keretében bocsátották ki, mára az arányuk az NKP-portfólión belül meghaladja a tíz százalékot (13%), ami nemzetközi szinten is jelentősnek számít. Időközben a jegybank zöld mandátumot kapott, mivel a (Magyar) Országgyűlés döntése nyomán az MNB törvényben rögzített céljai közé került a környezeti fenntarthatóság előmozdítása.

A zöld kötvénykibocsátásnak az ESG befektetők elérésén túl számos előnye van: a tőkekövetelmény-kedvezmények mellett érdemes kiemelni a kibocsátással járó pozitív marketing-értéket, de ilyen a várható uniós szabályozási változásokra való felkészülés is. A zöld kötvények az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljaihoz is hozzájárulnak, mint az éghajlatváltozás mérséklése, a felelős fogyasztás és termelés, a megfizethető és tiszta energia vagy a fenntartható városok és közösségek kialakítása.

Ezeket a kötvényeket gazdaságos és kényelmes finanszírozási modellnek tartják, amit megerősít, hogy nagy is rájuk a kereslet, és általában túl is jegyzik őket.

Az EY átfogó nemzetközi tapasztalata a zöld kötvények területén azt mutatja, hogy külső szakértők bevonása komoly előnyt jelent a kibocsátás során, mivel állandó támogatást kap a szervezet a megelőző lépésektől kezdve, a keretrendszerek kialakításán át, a hitelesítés és a hatástanulmány elkészítéséig, sőt a kötvény futamideje alatt is.

Fél szemmel a szabályváltozásokon

A különböző nemzetközi sztenderdek túl érdemes a fenntarthatósággal és környezetvédelemmel kapcsolatos szabályváltozásokkal is tisztában lenni. Ezeknek olyan nemzetközi dokumentumok és egyezmények jelölik ki a kereteit, mint az ENSZ korábban említett célkitűzései és a párizsi klímaegyezmény. 

Bár a jelenlegi irányelvek j elsősorban a közérdeklődésre számot tartó vállalatokat érintik, mindenkinek érdemes figyelemmel kísérnie a jogi környezet alakulását, hiszen a jövőben mindez várhatóan szélesebb körre is kiterjed. 

A zöld befektetések korszaka még csak most kezdődik

A jövőben a vállalati fenntarthatóságot ellenőrző keretrendszerek és szabályozások összehangolására kell számítani. Ennek megfelelően a hitelesítők és a nem pénzügyi információk szerepének látványos növekedése várható a befektetések során. A greenwashing helyett pedig egyre jellemzőbb lesz a környezetvédelmi és társadalmi szempontok tényleges jelenléte a piaci bővülésben, hiszen a környezettudatos működés valódi versenyelőnyt jelent.