Érkezik a karbonvám mechanizmus első szakasza

Elindult a visszaszámlálás. Kevesebb mint két hét van hátra a felkészülési időből, mielőtt elstartol a karbonvám mechanizmus, vagyis a CBAM első, bevezető szakasza.

Ezaz időszak két és egynegyed évig tart majd, ami első hallásra hosszúnak tűnik, de valójában egyáltalán nem dőlhetnek hátra a gazdálkodók. Olyan mennyiségű adatot kell ugyanis összegyűjteniük és annyi feltételnek kell megfelelniük, hogy még ez az idő is szűkös lehet, ha gondosan végigvesszük a teendőket. Az Európai Bizottság augusztus 17-én közzétette a karbonvám szabályozás átmeneti fázisára vonatkozó végrehajtási rendeletet, így tehát már tisztábban látni, hogy milyen követelményeket kell a teljesíteni az átmeneti periódus során.

Összeszedtünk valamennyi információt, amelyet jelen pillanatban tudni lehet a témáról.

Mikortól kell karbonvámot fizetni?

A CBAM-et a magas károsanyag-kibocsátással járó nyersanyagok és késztermékek Európai Unióban történő szabad forgalomba hozatala esetén kell majd megfizetni. Az EU szigorú intézkedéseket vezetett be a klímavédelem érdekében. Már 2021 júliusában megjelent a CBAM rendelet tervezete, majd 2023 májusában a hatályos rendelet. Augusztustól pedig már azon végrehajtási szabályok is ismertek, amelyek a bevezetési időszakra vonatkoznak. A karbonvám mechanizmus végső fázisát 2026. január 1-jétől kell számítani, onnantól már engedély- és fizetési kötelezettségre is készülniük kell a vállalatoknak, sok adminisztratív teher mellett. 2024. december 31-től nyílik meg az út, hogy az érintett cégek kérelmezzék az engedélyezett CBAM nyilatkozattevői státuszt.

Milyen termékek esetén kell fizetni?

A karbonvám rendelet mellékletében találhatók azok a vámtarifaszámok, amelyek alá tartozó termékek után fizetni kell majd. Ilyenek bizonyos vas- és acéltermékek, egyes alumíniumtermékek, a cement, a műtrágya, a hidrogén és az elektromos áram. A felsorolás folytatódik majd, ugyanis az Európai Bizottság feltett szándéka, hogy bővítse a termékkört.

Fontos minden gazdálkodónak ezért áttekintenie, hogy pontosan milyen termékeket hoz az Európai Unióba és azokat milyen kategóriába sorolja a jogszabály, ugyanis a közvetlen és a közvetett kibocsátás után egyaránt felmerülhet fizetési kötelezettség a végső periódusban. Azért is fontos tehát ismerni a besorolást, mert perdöntő lehet azzal kapcsolatban, hogy kötelezhető-e adatszolgáltatásra és illetékfizetésre az érintett.

Azt is érdemes átgondolni, hogy pontosan hogyan kell értelmezni a „behozatalt”? Ezt ugyanis az Uniós Vámkódex szerinti szabad forgalomba bocsátásként határozza meg a rendelet. Ha a késztermékekben vannak karbonvám-köteles alkatrészek, akkor ebben az esetben is vonatkozhat rájuk a kötelezettség.

Milyen határidőket kell figyelni?

Első alkalommal 2024. január 31-ig kell majd adatot szolgáltatni az érintett importőröknek, mely adatszolgáltatás 2023 októberétől kezdve az első negyedévre vonatkozik majd.

2024. december 31. szintén fontos dátum, mert akkortól lesznek jogosultak az érintettek kérelmezni az engedélyezett CBAM nyilatkozattevői engedélyt. Minden tagállamban kijelölik azt az illetékes hatóságot, amelyik jogosult lesz kiadni az engedélyt. Magyarországon a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság lesz az engedélyezésért felelős hatóság. Míg a magyar vámhatóság fogja ellenőrizni a vámkezelések során az importáláshoz szükséges engedély meglétét a CBAM végső fázisában. Az átmeneti szakaszban a vámhatóság feladatkörébe fog tartozni, hogy értesítsék az érintett importőröket adatszolgáltatási kötelezettségükről, amennyiben a vámkezelési adatok alapján karbonvám-köteles termék szabad forgalomba bocsátására kerül majd sor.

Mely területek mentesülnek?

Ha az EU vámterületén kívülről érkezik a termék, akkor főszabály szerint keletkezhet CBAM-kötelezettség, de vannak olyan országok, amelyekből származó áruk esetén az importőrök mentesülhetnek a szabályozás előírásai alól. Ilyen országok például Izland, Norvégia, Svájc és Liechtenstein, mely területeken már jelenleg is fokozott klímavédelmi intézkedések vannak érvényben.

Mi a bevezetés előtti átmeneti periódus célja és miért ilyen hosszú?

Bonyolult az a számítási módszer, ami a CBAM-re vonatkozik. Mondhatni, hogy a matematika órák legijesztőbb képleteit idézi, amely alapján a számításokat végezni kell. Óriási mennyiségű és többrétű információt kell összegyűjteni a határidőig, ezért is tart hosszú ideig az átmeneti periódus.

Milyen feladatai vannak a gazdálkodóknak az átmeneti szakaszban?

1.     Ki teljesíti az adatszolgáltatási kötelezettséget?

Annak kell fizetni, aki harmadik országból hoz be meghatározott terméket és importőr. Fontos kérdés, hogy a gazdálkodó rendelkezik-e letelepedettséggel az EU-ban vagy sem. Ha csak az Unión kívül, akkor megegyező módon azzal, ahogy már jelenleg is közvetett vámjogi képviselőt köteles igénybe venni a vámeljárások kezdeményezése során, úgy a karbonvámmal összefüggő adatszolgáltatási kötelezettséget is közvetett vámjogi képviselő útján tudja teljesíteni.

2.     Mi történik az átmeneti fázisban és a végső fázisban?

Az átmeneti fázisban nincs engedély- és hitelesítési kötelezettség, és az adatszolgáltatás felületeként is az ún. CBAM Átmeneti Nyilvántartás fog szolgálni. A végső fázisban az engedélyezett CBAM nyilatkozattevő 2026. január 1-től évente szolgáltat adatot, valamint az említett időponttól engedély- és hitelesítési kötelezettség is fennáll.

3.     Mikor történik kötelezettségszegés?

Ha elmarad a CBAM tanúsítványok benyújtása vagy hibás információkat adnak meg az érintettek azért, hogy előnyhöz jussanak, mind kötelezettségszegésnek minősül. Ugyanígy a hibás adatszolgáltatás és a korrigálás elmulasztása vagy az engedély hiányában történő behozatal is kötelezettségszegésnek tekintendő. A bírságok kiszabása során az illetékes hatóság vizsgálni fogja, hogy mennyi ideig tartott a jogsértés, mennyire volt súlyos és milyen terjedelmű, valamint, hogy ismétlődően, illetve szándékosan történt-e. Az átmeneti periódusban a fizetendő bírság várhatóan 10-50 euró között alakul majd tonnánként/MWh-ként a nem jelentett mennyiség után.

4.     Kiket érint jelentősen a CBAM?

Érdemes megkülönböztetni, hogy közvetlenül vagy közvetetten érinti-e a gazdálkodókat a karbonintenzitást ellensúlyozó mechanizmus.

Jelentős, közvetlen hatás azt a gyártót vagy kereskedőt éri, aki CBAM-köteles termékeket importál a főtevékenységéhez. Számukra a mechanizmus gazdasági hatása 2026-tól jelentősen érzékelhető lesz, de a stratégiai döntésekhez már most szükséges a pénzügyi kiszolgáltatottság felmérése.

Az, hogy mennyire fontos előre gondolkozni, az autóipar példáján keresztül lehet látni leginkább, ahol hosszabb időre előre megköttetnek a szerződések és meghatározzák az értékesítési árakat is. Ezeket pedig nem lehet egyszerűen megváltoztatni. Érdemes megvizsgálni, hogy a beszerzési áron mekkora plusz költséget fog jelenteni a karbonvám. Azt is figyelembe kell venni, hogy ha ezt nem tudjuk továbbszámlázni, az hogyan hat majd a nyereségre. Aki ugyanis nagy volumenben importál CBAM-mel érintett termékeket, annak ez nagy hatással lesz a nyereségességére. Ezért végig kell gondolni, hogy milyen stratégiát lehet kialakítani az értékesítések során, mi lesz a megfelelő ár és arról mikor kell elkezdeni tárgyalni annak érdekében, hogy 2026. január 1-jétől ne sérüljön a cég vagy cégcsoport érdeke.

Annak a gazdálkodónak, aki kisebb mennyiségben importál CBAM-köteles termékeket inkább a compliance feladatokra kell felkészülni. Aki pedig nem importál, és ennél fogva sem compliance, sem közvetlen pénzügyi hatás nem éri majd a szabályozás bevezetésével, még annál is előfordulhat, hogy lesz olyan terméke, amelyet a beszerzési lánc korábbi szereplője importált. A fizetési kötelezettséget pedig a szabad forgalomba hozatal generálja, ezáltal könnyen érintetté lehet válni az új kötelezettséggel. Ebben az esetben is árnövekedésre kell számítania, mert az importőr várhatóan átterheli majd a CBAM-költséget.

Az Európai Unióba exportáló gazdálkodók esetében számítani lehet arra, hogy az uniós importőr kérdéseket tesz fel a termékek beágyazott kibocsátásával, illetve a gyártási telephellyel kapcsolatban. Itt fontos a jövőbeli versenyhelyzet felmérése és a stratégiai tervezés a versenyképesség fenntartásához.

A vámügyi szolgáltatók, fuvarozók további szabálysértések kockázatát vállalhatják magukra a CBAM-köteles termékek vámkezelésekor, amennyiben felelősségük a karbonvámmal összefüggő feladatok és kötelezettségek teljesítésére is kiterjed, mivel a kiszabható bírság a CBAM-tanúsítvánnyal le nem fedett fizetési kötelezettségnek akár három-ötszöröse is lehet. Részükről éppen ezért magasabb szolgáltatási díjakra, akár szigorúbb, szerződéses feltételekre is számítani szükséges a kockázatfedezés okán.

Segítségül listába szedtük, hogy milyen főbb intézkedéseket kell megtenniük az érintett gazdálkodóknak október 1-jétől és utána:

• érintettség azonosítása
• egyeztetés a közvetett vámjogi képviselővel
• megfelelő, az adatszolgáltatásra alkalmas nyilvántartás kialakítása és vezetése
• adatszolgáltatási kötelezettség minden negyedévről, majd évenként
• engedély kérelmezési eljárásra történő felkészülés
• pénzügyi hatás felmérése

A karbonintenzitást ellensúlyozó mechanizmussal bevezetett szabályok rengeteg adminisztrációs terhet rónak a kötelezettekre. Az EY tapasztalt szakértői csapata hathatós segítséget nyújt vállalatának már akár az érintettség és a kockázatok felmérésétől kezdődően az összetettebb feladatokon át, egészen a szükséges gyakorlatok implementációjáig.

Az EY saját fejlesztésű EY Tax Guard megoldása nagy hasznára lehet, mert könnyen, gyorsan, minimális adatbevitellel megteheti az első lépéseket a potenciális érintettség felméréséhez.

Mérje fel, gondolja végig üzletileg és tegye meg a megfelelő lépéseket az EY tapasztalt csapata segítségével.