Valóban kifizetődő az etikus működés?

Működésüket kényszerűségből visszafogó cégek, megszakadó beszállítói láncok, bizonytalan anyagi helyzet sok munkavállalónak – a COVID-19-járvány számos változást hozott. Hogyan befolyásolta mindez a cégek etikus működését Magyarországon? A terület szakértőjeként jó rálátásunk van a nemzetközi és hazai helyzetre – ezzel kapcsolatos tapasztalatainkról számolunk be cikkünkben.

Etikusan, sikeresen

Első pillantásra talán nem látszik, hogy az etikus, korrupcióellenes működés mennyire alapvető jelentőségű egyes cégek számára. Pedig a meghatározott etikai elvekhez való ragaszkodás nem csupán elméleti jelentőségű; hosszú távon mind az üzleti partnerek, mind az ügyfelek lojálisabbak egy átlátható, tisztességes vállalati értékek mentén működő cég iránt – ez pedig egyértelműen megmutatkozik pénzügyi sikerek terén is. Az is jól látható, hogy a munkavállalók szívesebben dolgoznak egy etikus cégnél. 

Felkészülés a második hullámra – hogyan tovább?

Az etikus működés biztosításának legtöbb esetben sztenderd folyamatai is vannak. Például ilyen eljárás határozza meg, hogyan kell egy új beszállítót megvizsgálni, átvilágítani etikai szempontból a szerződéskötés előtt. A folyamat nem rövid, hiszen dokumentumokat kell bekérni, megvizsgálni, tárgyalásokat folytatni, döntéseket hozni. Válsághelyzetben azonban gyorsan kell lépni, pótolni a kieső erőforrásokat, beszállítókat, ami azt jelenti, hogy a cégek ilyenkor hajlamosabbak elhanyagolni a compliance, az etikus működés szempontjait.

Ami nem szerencsés:

Ennek egyik összetevője a korrupció, az etikátlan munkavállalói attitűd is. Óriási szám – érdemes tehát különös figyelmet fordítani erre a területre.

Számos céggel dolgozunk együtt, segítünk kialakítani a compliance, a vállalati etika megfelelő kontrolljait, csatornáit. A tapasztalataink alapján elmondható, hogy ilyenkor nem az a megoldás, hogy a cégek forrásokat vonnak el erről a területről – éppen ellenkezőleg. Tanácsos plusz erőforrásokat is bevonni, hogy a vonatkozó folyamatok időben lefussanak, és csak a megfelelő, normákat betartó cégek lehessenek az adott cég beszállítói, partnerei. Az extra erőfeszítés hosszú távon kifizetődik: az ügyfelek és a munkavállalók egyaránt lojálisak maradnak a céghez.

Az etikus vállalati magatartás, a compliance megfelelő kialakítását segíti az Antikorrupciós Irányítási Rendszerek nevű
ISO-szabvány. A 2016 óta létező nemzetközi ISO-szabványt a Magyar Szabványügyi Testülettel és több együttműködővel közösen, közel egyéves műhelymunka során „magyarítottuk”. Így most már a hazai cégek is könnyebben férhetnek hozzá ehhez a szabványhoz, amelyre felkészülve átlátható módon demonstrálhatják munkavállalóik, hazai és külföldi partnereik, valamint ügyfeleik felé is a saját etikai normáikat.

Tízmillió házmester országa vagyunk?

A korrupciómentes, etikus működés fenntartásához hozzátartozik az ezzel kapcsolatos visszaélések feltárása, aminek leghatékonyabb fóruma a munkahelyi visszaélések anonim bejelentésére létrehozott céges felület. Ezt a folyamatot nemzetközi kifejezéssel whistleblowingnak nevezik, amit magyarul legtöbbször közérdekű bejelentésnek fordítunk. Itthon 2013 óta az úgynevezett Panasztörvény teszi lehetővé a cégeknek, hogy ezzel kapcsolatos folyamatot, felületet dolgozzanak ki házon belül. 2019 decemberében hatályba lépett az erre vonatkozó uniós irányelv is, a kapcsolódó magyar törvénynek 2021 decemberéig kell megszületnie. A vállalatok többsége számára kötelező lesz ilyen rendszert működtetni.

Érdekes hazai jellegzetessége ennek a területnek, hogy a történelmi, kelet európai hagyományok miatt – ezt támogató vállalati kultúra hiányában – nem szívesen veszik igénybe a munkavállalók a bejelentés lehetőségét, mert tapasztalataink alapján sokan még mindig „spiclinek” tekintik a bejelentőket. Ezzel együtt is biztató, hogy a jó értelemben vett bejelentési kultúra egyre több cég értékrendjének része, vagy jogalkotói nyomásra hamarosan részévé válik.