Totálkárt okoz a chiphiány az autóiparban?

A 2021-es év egyik legtöbbet vitatott témája a félvezető, vagy „chiphiány”, amely szinte minden szektorra kiterjedő hatással bír. 

Afélvezető piac nagyon érzékenyen reagál a makrogazdasági növekedési ciklusokra, a készletváltozásokra, a gyártási kapacitással való problémákra és az áringadozásokra. Addig, míg 2019-ben a globális félvezető piac 12%-os visszaesést, 2020-ban az otthoni munkavégzésre való átállás következtében 7%-os piaci emelkedést produkált. Az előrejelzések alapján 2021-re éves 25%-os, míg 2022-re éves 10%-os növekedés prognosztizálható ezen a piacon.  

A COVID-19 is nagy hatással volt a félvezető piacra, mivel a vírus következtében megnőtt a kereslet a chipek iránt, ami jelentős fennakadásokat és hiányt okozott az ellátási láncban. A pandémia előre nem látható kockázatai miatt az autógyártók visszafogták a termelési terveket, ami tovább gyűrűzött a beszállítói ellátási láncban, melynek következtében a félvezető megrendelések volumene is jelentősen csökkent. 

A számításokkal ellentétben azonban a koronavírus kezdetén megugrott az autóvásárlások száma, ugyanis a legtöbben a saját autóval való közlekedést látták a legbiztonságosabbnak. Ekkorra viszont a chipgyártók már nem tudták teljesíteni az autóipar részéről beérkező rendeléseket, hiszen az öntödék már javában más szektorok chip megrendeléseit teljesítették. 

Mi okozta a hiányt?

A félvezetők piacán tapasztalt hiányt nemcsak a COVID19 miatt tévesen felmért rendelések okozták, hanem több más tényező is befolyásolta. Manapság a chipek iránti keresletet már nemcsak az autóipar és az okostelefonok irányítják, hanem további szektorok és alkalmazások alapvető eleme, mint az 5G, a mesterséges intelligenciára (AI) épülő megoldások, a felhő és a PC-k. Mindegyik alkalmazás más-más funkciókat és gyártási technológiákat igényel, ami korábban nem látott növekedést és szegmentációt eredményez a félvezetők piacán.

Az otthoni munkavégzés is hozzájárult a megnövekedett kereslethez, hiszen a távmunkához szükséges elektronikai eszközökben is chipek vannak, ezek biztosítják a hálózathoz való kapcsolódást és az adatbázisokhoz való azonnali hozzáférést.

Az autógyártók alacsony készletei így gyorsan elfogytak, hiszen JIT (Just-in-Time) ellátási módban történt a félvezetők autógyártáshoz történő beszállítása. Az autóiparra jellemzően nem halmoznak fel nagy készleteket, csak éppen annyi van raktáron, amire szükségük van a gyártáshoz, figyelmen kívül hagyva a chip ellátási láncban lévő hosszú átfutási időt, amely normál körülmények esetén is átlagosan 14-16 hét.

A helyzetet tovább nehezítette az amerikai-kínai kereskedelmi vita miatt megnövekedett geopolitikai feszültség: 2018-ban az Egyesült Államok exportkorlátozásokat vezetett be Kína legnagyobb chipgyártóinak termékeire, amelyek a szükséges félvezetők 70 százalékát állítják elő. Mindezek mellett a környezeti csapások is befolyásolták a piacot, és a texasi heves téli viharok következtében a több vállalatnál is gyártási zavarok léptek fel. Ezek az incidensek további fennakadásokat eredményeztek, különösen a járműipari szegmensben. 

Az autógyártók világszerte akár hónapokra is leállították vagy lelassították a termelést, illetve rövidebb munkahetekre tértek át, miközben a megnövekedett kereslet következtében 

Mik a félvezetőhiány legfőbb hatásai? 

A félvezetőhiány hatásai rövid-, közép- és hosszútávon is érződnek. Rövidtávon a hiány az ellátási lánc korlátaihoz vezetett, beleértve a gyártás leállítását is. Az autógyártók világszinten időszakosan akár hónapokra leállították vagy lelassították a termelést, illetve rövidebb munkahetekre tértek át. Az autógyártóktól érkező megnövekedett kereslet következtében 

A helyzet stabilizálásának érdekében, az autógyártók jelenleg azt tervezik, hogy büntetést szabnak ki azokra a szállítókra, akik késnek a rendelésekkel; míg egyes chipgyártók kötelezettségvállalást várnak el az ügyfeleiktől, megkövetelve tőlük, hogy akár egy évre előre adják le a visszavonhatatlan rendeléseiket. Az ellátási lánc résztvevői különféle kezdeményezéseket tesznek, hogy középtávon sikereket érjenek el a kereslet-kínálat kiegyensúlyozatlansága ellen folytatott küzdelemben. Az autógyártók lobbiznak a kormányoknál, hogy támogassák minél több chipgyártó üzem kiépítését. Ennek következtében, az öntödék is bővítik kapacitásukat a meglévő vagy új gyártólétesítményekbe történő beruházások növelésével, hogy a jövőbeli keresletet kielégíthessék. 

A szektor fontosabb szereplői hosszabb távon a félvezető ipar lokalizálását tervezik, annak érdekében, hogy kevésbé függjenek a külföldi beszállítóktól. Jelenleg az 5 legnagyobb cég teszi ki a teljes piac 90%-át. Emiatt nagyon kevés beszerzési lehetőség van, amely növeli annak a kockázatát, hogy bármilyen geopolitikai incidens könnyedén leállíthassa az egész szektort. 

A félvezetőhiány hatásai az eladásoknál is érzékelhetőek. 

Ez a szám a közeljövőben valószínűleg még ennél is rosszabb lesz, mivel az autóértékesítési piacon a kínálat továbbra sem érte utol a keresletet. 

A General Motors riportjai szerint az eladások a harmadára csökkentek az előző évhez képest, míg a Fiat és a PSA Group egyesülésével létrejött Stellantis vállalat eladásai 19%-kal estek vissza, a Nissan pedig 10%-os csökkenést jelentett. A Toyota Motor 22%-os visszaesésről számolt be szeptemberben, ugyanakkor a harmadik negyedéves eladásaik 1,4%-kal nőttek az előző év azonos időszakához képest. Ez annak is köszönhető, hogy a Toyota Motor viszonylag kevesebb ellátási lánc problémáról számolt be, mint a többi autógyártó.

A BMW Group 2021 január és szeptember között 17,9%-os növekedést jelentett az eladásaikban, a legnagyobb kereslet az elektromos autóik iránt volt. Közel kétmillió autót adtak el ebben a időszakban, ugyanakkor július és szeptember közötti időszakban az eladások már 12.2%-os visszaesést mutattak. 

A Volkswagen Group július és szeptember között 122.100 elektromos autót adott el, ez duplája annak, amit tavaly ugyanebben az időszakban értékesíteni tudtak. Jelenleg ők az elsőszámú elektromos autógyártók Európában.

A Mercedes szeptemberben fele annyi autót adott el, mint a tavalyi év azonos időszakában. Az új S-osztály eladásai majdnem felülmúlták a nagy-volumenű C-osztály eladásait a chiphiány következtében. Még úgyis, hogy a limitált számú chipeket a legdrágább osztályok gyártására allokálták, folyamatosan termelési gondokkal küzdenek.

Mit kell tennie az autóiparnak?

Az autóigyártóknak szükséges átgondolniuk a „gyártásra való készletezési” stratégiájukat annak érdekében, hogy a chip készleteiket rendbe tudják tenni. Fontos továbbá, hogy az autógyártók szorosabban együttműködjenek az öntödékkel a kapacitás jobb átláthatósága és a jövőbeli készlethiány elkerülése érdekében. A regionális öntödék létrehozása is segíthet abban, hogy ne legyen ennyire koncentrált a félvezető gyártás, ami csökkentheti annak a kockázatát, hogy egyetlen szállítót vagy területet sújtson a probléma. 

Az autóipari vállalatok a beszállítókkal való üzleti kapcsolataikat stratégiai partnerségekké erősíthetik, különböző eladási ösztönzőket, valamint kockázatmegosztási egyezményeket vezethetnek be annak érdekében, hogy biztosítsák a készleteiket.

Az autóipar helyzete Magyarországon

A chiphiány a Magyarországon termelő autógyárakra is negatív hatással van, a termelés folyamatosan visszaesik. A problémára a gyárak a termelés és a műszakok csökkentésével reagáltak. A kieső időt pedig arra szánták, hogy automatizálják az anyagmozgatási folyamatokat, valamint fejlesszék a munkakörnyezetet, illetve egyéb karbantartásokat és előkészítési munkálatokat is erre az időszakra ütemeztek át.

Kilátások

Egyes elemzések szerint a kereslet-kínálat közti egyensúly még jövőre sem fog helyreállni, áttörés legkorábban 2023-ban várható. Továbbra is nagyon magas a kereslet, ezért még több időre van szükség, ahhoz, hogy a helyzet rendeződjön és a piac maximálisan ki tudja szolgálni a keresletet.

A félvezetők mostanra a világ egyik legfontosabb termékévé váltak, ezért fontos az erős chipipar kiépítése mind globális, mind regionális szinten azért, hogy a jövőben a hasonló problémák elkerülhetőek legyenek.