Elvárják EU-s és hazai szabályok, befektetők és bankok egyaránt. Sőt, akár meglévő megbízásoktól is eleshetnek azok a cégek, akik alvállalkozóként nem tudnak majd megfelelni a multinacionális vállalatok egyre szigorúbb beszállítói követelményeinek.
Azok a kis- és középvállalkozások, akik ebben a tekintetben vezető szerepre törnek, nem csak könnyebben juthatnak majd finanszírozáshoz, illetve a beszállítói követelményeknek jobban fognak tudni megfelelni, de minden tekintetben pozitív visszacsatolásra számíthatnak – legyen szó a vásárlókról vagy akár a munkavállalókról, így jelentős anyagi hasznot is remélhetnek társadalmi erőfeszítéseikért cserébe.
Ráadásul a tanácsadóval közös ESG-vel kapcsolatos adatgyűjtési folyamatok javításának köszönhetően a szervezet hatékonysági és költségmegtakarítási lehetőségeket is felfedezhet.
Az ESG-ről röviden:
Az ESG mozaikszó az angol Environment (környezet), Social (társadalom), Governance (vállalat vezetés/irányítás) szavakból ered, ami meghatározza ezen befektetések szempontrendszerét.
Célja, hogy a pénz- és tőkepiaci szereplők a fenntarthatóság szempontjából objektíven ítélhessék meg a gazdálkodó szervezetek tevékenységét, és így a rövidtávú profitmaximalizáló gondolkodásmódot leváltsa az újfajta, hosszabb távú és etikus profitmaximalizálás.
- Az ESG-szemlélet alapvetően három fő területre koncentrál:
- A gazdálkodó szervezetek okozta környezeti hatások vizsgálata
- Társadalmi kérdések kezelése a szervezeten belül és kívül
- Felsővezetők tevékenységére és az általuk kialakított döntési mechanizmusok
A befektetések esetében kedvező a „zöld minősítés”, ugyanakkor megjelent a befektetőket félrevezető „greenwashing (zöldrefestés)” jelenség is. Ez utóbbi azt jelenti, hogy olyan befektetéseket/beruházásokat tüntetnek fel környezetvédőnek, amelyek tulajdonképpen nem azok.