Felkészült már a globális minimumadóra?

Minden, amit a globális minimumadóról tudni érdemes.

Akár már jövőre életbe léphet a 15 százalékos globális minimumadó, ami világszerte, így Magyarországon is komoly változásokat hozhat a vállalatok működésében. De mit is jelentenek az új szabályok a gyakorlatban? Az EY ügyfélrendezvényén Besesek Botonddal, a Pénzügyminisztérium adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkárával közösen vettük végig, mivel néznek szembe hamarosan az érintett hazai társaságok. 

A jelenleg is érvényes, az 1900-as évek elején kialakult nemzetközi adózási rendszer abból indul ki, hogy a különböző tevékenységek megadóztatása fizikai jelenléthez kötött, vagyis ott adózunk, ahol a vállalkozás tevékenysége zajlik. A múlt század hajnalán még fel sem merült, hogy egy társaság úgy állítson elő értéket egy adott piacon, hogy közben egy teljesen más államban működik. Ezzel a szemlélettel épült fel a nemzetközi adózási rendszer és emiatt központi kérdés, hogy egy vállalkozásnak mely országokban van telephelye. Az internet megjelenése azonban az ezredfordulón teljesen felülírta a száz évig jól bevált módszereket.

 A számos, főleg a fejlett nyugati államok költségvetésére nézve egyre súlyosabb problémára korábban nem született életképes megoldási javaslat. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 15 pontból álló, adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás elleni akciótervének (Base Erosion and Profit Shifting, röviden BEPS) elfogadása ezért jelent valódi áttörést a nemzetközi gazdaságban.

Nemzetközi egyezmény az igazságos adózásért

2018-ban az OECD kezdeményezésére indult el az egyeztetés a digitális vállalkozások megadóztatásáról. Ekkor merült fel a kérdés, hogy milyen változásokra lenne szükség a nemzetközi adózási sztenderdekben ahhoz, hogy egy fair, igazságos teherviselés jöjjön létre. Az elképzelésnek két pillére van. Az egyik, hogy a globálisan is kiemelkedően nagy technológiai cégek a tevékenységük szerinti országban is adózzanak. Ezzel az elképzeléssel párhuzamosan született meg a globális minimumadó ötlete, aminek keretében a jövőben 15 százalékos társasági adó lenne az elvárt adó mértéke minden országban. A nemzetközi szabályozástól várják a döntéshozók, hogy azok a digitális vállalkozások, amelyek adózási szempontból teszik át székhelyüket egy-egy országba, felhagynak ezzel a gyakorlattal, hiszen a jövőben nem tudnának érdemi adóelőnyt elérni.

Fontos látni azonban, hogy sokszor alapvető érdekellentét áll fenn a forrásországok és az adózás szempontjából a tevékenységben érintett más államok között. Mivel arányaiban számos amerikai vállalatra hatással lesz a javaslat, ezért Donald Trump elnökségének idején az Egyesült Államok ezt nem támogatta. A Biden adminisztráció viszont már felkarolta a kezdeményezést, így a tárgyalások 2021 elején fel is gyorsultak, és október 8-án egy olyan változat született, amelyet mind a 140 érintett ország elfogadott. 2021 december 20-án megjelentek az OECD javaslatai majd 22-én az EU direktíva is, szinte azonos tartalommal.

Első a versenyképesség

Az EY eseményén Besesek Botond hangsúlyozta, hogy Magyarország hosszú idő óta következetesen olyan adópolitikát folytat, amely a gazdasági növekedést fékező adók, vagyis a jövedelemadók és a munkát terhelő adók helyett a fogyasztási adókra támaszkodik, elősegítve a befektetéseket. A 9 százalékos társasági adó a legalacsonyabb a térségben, ami hazánk versenyképessége szempontjából is meghatározó, a 15 százalékos minimum ehhez képest pedig nyilvánvalóan komoly különbséget jelent. Ennek megfelelően a magyar a kormánynak a javaslat kapcsán elvi természetű fenntartásai voltak. Ugyanakkor Magyarország is ellenzi az adótervezést és az adóelkerülést, amivel szemben mindenképp fel kellett lépni. A pénzügyi tárca ennek fényében kereste a lehetőségeket a tárgyalások során.

Tisztázatlan részletek

Még számos részlet vár tisztázásra a minimumadó kapcsán, ezért a 2023-as bevezetése jelenleg túl korainak tűnik. Ehhez az uniós országoknak először el kell fogadniuk a közös uniós direktívát, ami a jelenlegi francia EU-elnökség számára prioritás, így az év első felében szeretnék lezárni az erről folyó egyeztetéseket. A Pénzügyminisztérium álláspontja szerint azonban olyan bonyolult szabályrendszerről van szó, amelynek kitárgyalására megfelelő időt kell biztosítani, és megfelelő felkészülési időt kell hagyni mind az államigazgatás, mind az adózók számára.

Magyar szempontból kulcsfontosságú helyi iparűzési adó (hipa) témája. Az OECD által közzétett modell szabályok szerint a helyi iparűzési adó olyan típusú adó, amelyet a társasági adó mellett figyelembe kell venni az effektív adókulcs számítása során. Az uniós direktíva esetében Magyarország szeretné – az irányelv értelmezésének megkönnyítése céljából – a figyelembe vehető adók megnevezését elérni. A Pénzügyminisztérium szeretné elérni továbbá a kiegészítő adó (ún. top-up tax) szabályainak egyértelművé tételét, tekintve, hogy a magyar elképzelések szerint Magyarország – a 9 százalékos társasági adó megtartása mellett – egy ilyen különadó bevezetésével kíván a globális szabályokhoz alkalmazkodni. Mindezekre tekintettel az irányelv tárgyalás még rendkívül sok munkaórát igényel, fontos, hogy a magyar érdekek minél szélesebb körben megjelenjenek az uniós szabályokban.

Növekvő adatszolgáltatás és adminisztratív terhek

Besesek Botond felhívta a figyelmet arra, hogy már az új szabályozás kapcsán a multinacionális vállalatoknak és az adóhatóságoknak is exponenciálisan növekvő adatszolgáltatásra kell számítaniuk. Az új szabályokkal járó kötelezettségek a jövőben jelentős adminisztratív terheket rónak majd ezekre a cégekre az érintett országokban.

A változások várhatóan minden vállalat számára többletmunkával járnak majd, de az effektív adókulcs ismeretében, egy felkészült adószakértő segítségével akár már most is meg lehet becsülni a várható hatásokat.