NAV adategyeztetés: Új mulasztási bírságot kockáztat, ha 15 napon belül nem reagál a foglalkoztató

Új eljárások, szoros határidők, még nagyobb odafigyelés, NAV adategyeztetés, újabb bírsági tételek – néhány kulcsszó az idéntől bevezetett, illetve bevezetésre kerülő új jogszabályok kapcsán az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL., valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényekben. Mire kell még inkább figyelnie idéntől az adózónak és a foglalkoztatónak?  

NAV adategyeztetési eljárás

Egy újfajta adategyeztetési eljárás került bevezetésre 2025. január 1-től, amely a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatása szerint lehetőséget ad az adózónak az adateltérések tisztázására. De nézzük meg először magát a jogszabályt.

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 138/A. § bevezeti az úgynevezett adategyeztetési eljárást, amely egyet jelent azzal, hogy az állami adó- és vámhatóság felhívására az adózó köteles a felhívásban megjelölt adatok közötti eltérést adategyeztetési eljárás keretében adatszolgáltatás útján tisztázni. Az adózó köteles a felhívás kézbesítésétől számított tizenöt napon belül, az erre a célra rendszeresített elektronikus felületen az adategyeztetést elvégezni. Az állami adó- és vámhatóság az elektronikus felületen az adategyeztetés teljesítéséhez szükséges adatokat, beleértve a másik adózó által nyújtott adatokat, az adózó rendelkezésére bocsátja.

A NAV tájékoztatása alapján február 24-én elindultak az első adategyeztetési megkeresések. A hivatal közleménye szerint ezzel a vállalkozások is nyernek, hiszen elsőkörben nem egy revizori ellenőrzéssel találják magukat szembe, hanem egy olyan transzparens egyeztetési folyamattal, amelyben az adózókra partnerként tekintenek. Az adózónak a feladata az adateltérés tisztázása, visszacsatolás a hivatal felé. Nagyon fontos a határidő betartása: amennyiben az adózó 15 napon belül nem reagál a felhívásra és nem végzi el az online adategyeztetést, akkor a mulasztásért a hivatal

Önmagában a bírsággal nem áll meg a folyamat, hiszen, ha az ügyfél nem reagál és nem javítja az eltérést, akkor revízió is indulhat, amely további magas összegű büntetést is jelenthet az adózó számára. Az adóhivatal felhívta a közleményében a figyelmet arra, hogy egyre több adatra látnak rá és egyre pontosabb a kockázatelemzésük. Kampányszerűek lesznek az adategyeztetési megkeresések, amelyek jellemzően egy-egy azonos típusú eltérésre fókuszálnak.

Elsősorban az áfa-bevallásokra és az online számlarendszerből érkező adatokra és azok eltéréseire figyelnek, de gondolhatunk ilyenkor a foglalkoztatáshoz kötődő olyan számlákra is, mint például a szemüveg térítésére vagy a különböző juttatásokra kapott számlákra, ahol nem mindegy, kinek a nevére állítják ki a számlát, és függhet tőlük a tétel adómentes elszámolhatósága is. 

A foglalkoztatott bejelentésére vonatkozó szabályok megsértése

Foglalkoztatás szempontjából még relevánsabb változás az Art. tv. kiegészítése a 225/A §-sal, amely 2025. július 1-től lép életbe. 

Emellett bírságot szabhat ki a késedelmes, hibás, hiányos bejelentések esetén is, vagy ha valótlan adattartalommal küldték be a T1041-es nyomtatványt.

A 225/A § a biztosítotti jogviszony tisztázására egy újabb eljárási folyamatot vezet be. Ennek értelmében, ha az adózó az általa bejelentett foglalkoztatottra, társas vállalkozóra vonatkozó, az 50. § (1) bekezdése szerinti bevallási kötelezettségét nem teljesítette, az adóhatóság – a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – tizenöt napos határidő tűzésével felhívja az adózót a bevallási vagy bejelentési kötelezettség jogszerű teljesítésére. A tizenöt napos határidő eredménytelen elteltét követően az adóhatóság az adózót

Ha a mulasztás több foglalkoztatottat, társas vállalkozót érint, a mulasztási bírság mértéke az érintett foglalkoztatottak, társas vállalkozók számának és a bírság összegének szorzata.

Nézzünk pár példát, milyen esetek fordulnak elő jellemzően:

• a foglalkoztató elfelejti kijelenteni a kilépett munkavállalót, a 08-as bevallásban ennek megfelelően nem szerepel a munkavállaló, a hivatal hiányolja a T1041-es kijelentőt
  
  
• a foglalkoztató elfelejti bejelenteni a munkavállalót, de a 08-as bevallásban szerepelteti, hiszen dolgozik
  
  
• a munkavállaló kilépett, a foglalkoztató nem jelentette ki a munkavállalót, így nem tud álláskeresési járadékra bejelentkezni vagy éppen nem tudja fizetni maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot
  
  
• a munkavállaló kilépett, a foglalkoztató nem jelentette ki a munkavállalót, a munkavállalónak többes jogviszonya keletkezik, amely problémát jelenthet egy későbbi pénzbeli egészségbiztosítási ellátás igénylése során, akár emiatt nem lesz jogosult csedre, gyedre az új jogviszonyában (mert nem lesz olyan lezárt biztosítási jogviszonya, amely előzményként beszámítható)
  
  
• a munkavállaló kilépett, külföldre ment, a foglalkoztató nem jelentette ki, majd hazalátogatás során jogosulatlanul veszi igénybe az egészségügyi szolgáltatást
  
  
• munkavállaló fizetés nélküli szabadságra megy, a munkavállaló elmulasztja a kijelentést és a munkavállaló nem tudja fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, akár az egészségügyi szolgáltatásokat is jogosulatlanul veszi igénybe

Fokozottan kell tehát figyelnie a foglalkoztatónak minden, a biztosítási jogviszonyra hatással lévő változásra, legyen szó be-, kijelentésre, vagy változásbejelentésre. A digitális megoldások, AI-val támogatott folyamatok, amely az EY payroll szolgáltatásainál is elérhetők nagyban segítik az ilyen típusú hibák kiküszöbölését. 

Visszafizetési és megtérítési kötelezettség

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény eddig is rendelkezett a visszafizetési és megtérítési kötelezettségről, például a jogalap nélkül felvett pénzbeli ellátások, baleseti táppénz, illetve utazási költséghez nyújtott támogatás esetén. A 66. § kiegészült 2025. január 1. hatállyal a (2a) és (2b) bekezdésekkel is.

Mindezek értelmében a jogalap nélkül igénybe vett egészségügyi szolgáltatás költségét köteles megtéríteni

a) a foglalkoztató és egyéb bejelentésre kötelezett szerv, ha az egészségügyi szolgáltatás jogalap nélküli igénybevétele, a biztosítási jogviszony megszűnésére, szünetelésére vonatkozóan az egészségbiztosítás jogviszony- nyilvántartásába történő bejelentés elmulasztásának, késedelmes teljesítésének, vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásának a következménye,

b) az egészségügyi szolgáltatást igénybe vett magánszemély, ha a magánszemély vagy törvényes képviselője valótlan nyilatkozata alapján szerez jogosultságot térítésmentes egészségügyi szolgáltatásokra, és utólag megállapítják, hogy nem Magyarországon volt jogosult térítésmentes egészségügyi szolgáltatásra.

A (2b) értelmében az érintett szerv vagy személy az egészségbiztosítási szerv általi tudomásszerzésétől számított öt éven belül kötelezhető az egészségügyi szolgáltatás költségének megtérítésére. Nincs helye megtérítésnek, ha az érintett egészségügyi szolgáltatás nyújtásától számított 15 év már eltelt.

Január 1-től tehát komoly anyagi következménye lehet a foglalkoztatóra nézve, amennyiben a magánszemély jogalap nélkül vesz igénybe egészségügyi szolgáltatást amiatt, mert például a foglalkoztató elmulasztotta kijelenteni a T1041-esen a munkavállalót és igaz ez akár egy fizetés nélküli szabadság igénybevétele esetén is. Nem egyszer előfordult már az is, hogy nem az anya vette igénybe a gyermekgondozási díjat, de az anya maradt fizetés nélküli szabadságon, mégsem szüneteltette a foglalkoztató a biztosítási jogviszonyát. 

Összefoglalás

Mindhárom új eljárás komoly bírságot eredményezhet a foglalkoztató számára, ha nem kellő odafigyeléssel, pontossággal látja el a bérszámfejtéshez, társadalombiztosításhoz köthető adminisztrációs feladatait. A határidők be nem tartásának, a szakértői reagálás elmaradásának komoly következményei lehetnek az adózóra, a foglalkoztatóra nézve, így még fontosabb a vállalatok számára, hogy digitalizációs megoldásokkal minimalizálják az emberi hibákat, hogy megfelelő bérszámfejtési compliance folyamatokkal biztosítsák a jogszabályok betartását és olyan szakértői csapat legyen elérhető, akik magas szintű tudásukkal tudják támogatni a vállalatokat.