Hogyan befolyásolják a növekvő energiaárak a kelet-európai háztartásokat?

A cseh háztartások tapasztalták a legnagyobb energiaár-emelkedést összességében, valamint a jövedelem arányában (38%) 2021 és 2022 között, amelyet Bulgária (19%), Szlovákia (13%) és Magyarország (13%) követett. A kormányzati beavatkozások, például a földgáz és az elektromos áram árának korlátozása, segítettek mérsékelni a rövid távú hatásokat, de jelentős terhet róttak a piaci szereplőkre. Például Szlovákiában az elektromos áram ára stabil maradt 2021 második felében, és az árplafon 2024-ig érvényben maradt. Sajnos ezek a korlátozások gyakran csak az országos átlag alatti fogyasztásra vonatkoznak, ami jelentős költségnövekedést eredményez a nagyobb vagy kevésbé energiahatékony otthonokkal rendelkező háztartások számára, mivel a vizsgált országok lakóépületeinek csupán 40-70%-a szigetelt.

Az épületek energiahatékonysága Kelet-Európában elmarad a nyugati régióhoz képest, ami magasabb energiafogyasztást eredményez a vizsgált országokban. Az összes elemzett országban közös jellemzőként jelenik meg a veszélyeztetett csoportok hasonlósága, amelyek becslések szerint a háztartások 5-10%-át teszik ki. Az 1945 és 1980 között épült házakban élők rendkívül magas energiaárakkal szembesülnek, amelyek jövedelmük 30-60%-át teszik ki (az energiaárak történelmileg a háztartások jövedelmének 15-30%-át tették ki a régióban, meghaladva az EU átlagát), ami valószínűleg energia-szegénységhez vezet. Más veszélyeztetett csoportok közé tartoznak az egyedülálló szülők, a nyugdíjasok és az egyedül élők. Olyan országokban, mint Bulgária, ahol az energiaigény 362 kWh/m²/év, szükség van a szigetelés javítására és az energiahatékonysági intézkedések bevezetésére.

A mobilitási infrastruktúra és a kapcsolódó költségek az öt vizsgált országban szintén jelentős fejlesztési lehetőségeket kínálnak. 

Míg a nyugat-európai országokban ez az arány meghaladja az 50%-ot. A régió országai hasonló mobilitási kihívásokkal szembesülnek: nagyobb mértékben támaszkodnak a tömegközlekedésre, és a lakosság jelentős része pénzügyi korlátok miatt egyáltalán nem használ közlekedési eszközöket. A közlekedési szegénység egyre nagyobb problémává válhat a régióban, mivel a lakosság akár 19%-át is érintheti az elemzett országokban. Az üzemanyagárak 2021 és 2022 között 30-50%-kal emelkedtek, ami különösen az alacsony jövedelmű háztartások autóhasználatát korlátozhatja. Az alacsony jövedelmű háztartások számára az autófenntartás gyakran nehezen megfizethető, mivel az üzemanyagköltségek a jövedelmük akár 27%-át is felemészthetik. Ezzel szemben a tömegközlekedési árak viszonylag stabilak maradtak, ami relatíve megfizethetőbbé tette azokat az alacsony jövedelmű háztartások számára. Valójában a tömegközlekedés minden vizsgált országban megfizethetőbbé vált a háztartások számára.

E kihívások kezelésére számos szakpolitikai intézkedés mérlegelhető, többek között:

A 2021-2022-es energia válság rávilágított arra, hogy a lakossági háztartások különösen sérülékenyek, kiemelve a régió energiaimporttól való függőségét. Ez a helyzet rámutat az átfogó intézkedések szükségességére, amelyek javítják az alacsony jövedelmű háztartások helyzetét és csökkentik energiafüggőségüket. A növekvő energiaárak jelentős kihívásokat jelentettek Kelet-Európa háztartásai számára, ugyanakkor lehetőségeket is teremtettek olyan szakpolitikai beavatkozásokra, amelyek javíthatják az energiahatékonyságot, csökkenthetik a költségeket és növelhetik a mobilitást. A fent említett intézkedések végrehajtásával a régió növelheti ellenálló képességét, és felkészülhet az esetleges jövőbeli válságok kezelésére. Mindazonáltal az energiaimporttól való függőség és a régió energiahatékonysági lemaradása továbbra is támogató politikákat és intézkedéseket igényel, különösen az alacsony jövedelmű háztartások célzott támogatása terén.