Változott a Szocho törvény – csökkentek a kedvezmények

2024. augusztus 1-től veszélyhelyzeti szabályozás lépett életbe a Szocho törvény alkalmazásában. A változás a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető szocho kedvezményre terjed ki – csökken az igénybevételi időszak, ezáltal az adókedvezmény mértéke is. Cikkünkben a 182/2024. (VII. 8.) Korm. rendeletet összegezzük.

Miről szól a Szocho tv., kik után jár adókedvezmény a munkáltatónak?

Röviden nézzük meg, kik után jár egyáltalán szocho kedvezmény a munkáltatóknak. A 2018. évi LII. törvény [ Szocho tv.] határozza meg a szociális hozzájárulási adó részletszabályait. A szocho mértéke 13%, amelyben változás nincs.

A törvény meghatározza azoknak a körét, akiket, ha alkalmaz a munkáltató, akkor adókedvezményt érvényesíthet utánuk. Az állam a kedvezménnyel igyekszik ösztönözni a vállalatokat az adott kategóriában lévő természetes személyek alkalmazására, segítve az elhelyezkedésüket. A jogszabály a következő foglalkoztatotti körben teszi lehetővé a szocho kedvezmény igénybevételét, különféle mértékben:

• A szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény
•  A munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény
•  A három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény
•  A megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény
•  A közfoglalkoztatottak után igénybe vehető adókedvezmény
• Kutatók foglalkoztatása után érvényesíthető adókedvezmény
• A kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény
• Továbbá beszélhetünk még adókedvezményről a szakirányú oktatás és duális képzés esetén is. 

Veszélyhelyzeti változás a törvényben

A 2024. augusztus 1-től érvénybe lépett változás a fenti kategóriák közül kizárólag a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezményt érinti.

Az eredeti jogszabály szerint munkaerőpiacra lépőnek minősült az alábbi természetes személy (Szocho tv. 11. §-a): az a magyar állampolgár, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a Tbj. szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal.

„Mindez azt eredményezi, hogy mivel hosszabb a vizsgált időszak, kevesebb személy után lehet augusztus 1-től az adókedvezményt érvényesíteni.”

Megjegyzendő továbbá, hogy munkaerőpiacra lépőnek minősül a Magyarországgal határos, nem EGT állam állampolgára is, tehát az ukránok és a szerbek is. Nem tekinthető azonban munkaerőpiacra lépőnek a harmadik állam állampolgárának minősülő munkavállaló.

Másik fontos változás, hogy csökkent azon időszak hossza, ami alatt a kedvezmény érvényesíthető.

2024. július 31-e előtt az alábbiak szerint tudta egy munkáltató a szocho kedvezményt érvényesíteni a munkaerőpiacra lépők után:

• az első két évben a munkabér, de maximum a minimálbér után érvényesíthette a szocho kedvezményt
• a harmadik évben pedig a minimálbérre jutó szocho összegének 50%-a után tudta a kedvezményt érvényesíteni az adott vállalat

2024. augusztus 1-től az alábbiakra módosult a kedvezmény:

• az első évben a munkabér, de maximum a minimálbér után érvényesíthető a szocho kedvezmény
• az ezt követő hat hónapban pedig a minimálbérre jutó szocho összegének az 50%-a után lehet élni a kedvezménnyel

Az alábbi jogszabályt a 2024. augusztus 1-től létesített munkaviszony esetén kell alkalmazni a veszélyhelyzet idejére, amely jelenleg 2024. november 19-ig került meghosszabbításra.