Távmunka határtalanul? - Ön biztosan a megfelelő országban fizeti meg a közterheit?

A home-office elterjedése óta már nem szokatlan, hogy valakinek egyáltalán nem kell bemennie a munkahelyére, sőt egyre több cég biztosít lehetőséget az országhatáron túl végezhető távmunkára. 

Nem véletlen, hogy már Magyarországról is sokan vállalnak állást külföldi munkáltatónál. Fontos viszont, hogy aki ilyen helyzetben van, az jól ismerje milyen adózási és társadalombiztosítási (TB) szabályok vonatkoznak rá. Ha nem körültekintő a munkavállaló, az adóbírság mellett komoly gond lehet a TB helyzetében. 

Kik azok, akiknek mihamarabb érdemes tájékozódni a rájuk vonatkozó adójogszabályokról?

Minden olyan - elsősorban szellemi munkakört betöltő - munkavállaló érintett lehet, akinek a munkavégzése nincs helyhez kötve. A tapasztalatok alapján ilyen esetek az informatikai (fejlesztői), pénzügyi, tanácsadási, marketing, oktatói és mérnöki területeken fordulnak elő legnagyobb számban, azonban gyakorlatilag minden szektorról szó lehet, ahol az alábbi konstrukcióban teljesíthető a munkavégzés.

Vegyük például egy németországi cég regionális értékesítőjét, aki főleg Magyarországon, de néha más államban is látogatja az ügyfeleket. Melyik ország szabályai szerint kell adóznia és hol kell TB-t fizetnie? Vagy egy teljes munkaidőben távmunkában dolgozó IT szakembert, aki - tegyük fel - amerikai, német, osztrák vagy egyesült királyságbeli vállalat alkalmazottja, megbízottja és Magyarországról home office-ból vagy coworking irodából dolgozik. Érintett lehet az a magyar, illetve külföldi állampolgár is, aki korábban külföldön élt és dolgozott, de a cége hozzájárult, hogy Magyarországra költözzön, miközben továbbra is ezzel a külföldi vállalattal van munkaviszonyban és a fizetését is Magyarországon kívülről kapja.

A magyarországi fizikai jelenlét miatt ugyanis a munkavállalóknak magánszemélyként kell teljesíteniük bizonyos regisztrációs és adófizetési kötelezettségeket, és mivel külföldi munkáltatójuk van, ezért rájuk speciális adózási és TB szabályok vonatkoznak, amelyek értelmezése és teljesítése nem egyszerű feladat. Emellett a külföldi foglalkoztatót is terhelheti kötelezettség Magyarországon.

Ha valaki például állandó jelleggel Magyarország területén él és dolgozik akkor nagy valószínűséggel itt rendelkezik majd adóügyi illetőséggel, ezáltal a világjövedelme után (ide tartozik a külföldi forrású, munkaviszonyból származó jövedelem is) hazánkban szükséges adót fizetnie. Azon munkavállalók esetében, akik a szokásostól eltérően egy külföldi munkáltatóval állnak jogviszonyban és fizetésüket egy másik országból kapják, nem csak az adóügyi illetőség pontos meghatározását, hanem ezt követően az év közbeni kettős adóztatás elkerülését is biztosítani szükséges.

Mivel a fentiek több országban irányadó, valamint nemzetközi szabályok elemzését, és hatóságok előtti eljárást igényelnek, mindenképpen szükséges szakértő bevonása a helyzet pontos megállapításához és szakszerű rendezéséhez.

A TB-re vonatkozó  jelenlegi szabályok alapján, amennyiben egy magánszemély több tagállamban dolgozik az Európai Gazdasági Térségen belül, akkor a lakóhelye szerinti tagállamban lesz biztosított, ha tevékenysége jelentős részét (min. 25%-át) onnan végzi.

Mi a következménye annak, ha nem a megfelelő államban történik a közteherfizetés?

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal korábbi közleményében megerősítette, hogy a nemzeti adóhatóságok közötti adatcsere által rálátása van a Magyarországon élők más országban szerzett jövedelemére is.

Ezen felül egy, a külföldi munkáltatónál lefolytatott hatósági ellenőrzés során is könnyen kiderülhet, ha valaki a vonatkozó nemzetközi szabályok alapján nem a megfelelő államban fizeti meg az adót és a járulékokat, vagy nem teljesíti a regisztrációs kötelezettségét egy adott országban. Ezt azért is érdemes komolyan venni, mert hazánkban jelenleg magas a mulasztási-, és adóbírság, valamint a késedelmi pótlék mértéke, ugyanakkor itthon átlagosan alacsonyabbak a munkabért terhelő kötelezettségek, nem csak munkavállalói, de a munkáltatói oldalon is. Könnyen előfordulhat tehát, hogy nem csak egy esetleges ellenőrzést követő késedelmi pótlék vagy mulasztási bírság befizetését lehet elkerülni, de még az adófizetési kötelezettség mértéke is csökkenthető.

Ha valaki már egy jó ideje nem megfelelően teljesíti a kötelezettségeit, érdemes a szakmában jártas tanácsadó segítségével rendezni a fennálló helyzetet.