Hogyan tud a munkáltató segíteni a munkavállalóknak az adókedvezmények érvényesítésében?

Egyre jobban növekszik az adótudatosság Magyarországon, a további fejlődésben azonban a munkáltatóknak is nagy szerepe van: támogatással, edukációval sokat tudnak tenni annak érdekében, hogy a munkavállalóik megismerjék lehetőségeiket és éljenek is velük. 

Azadókedvezmények igénybevételének útvesztőiben sokszor nem könnyű eligazodni, a megfelelő információ nyújtás elégedettebb munkavállalót eredményezhet. De mit tud tenni a munkáltató, hogy megfelelő támogatást nyújtson ezen a területen (is) a munkavállalóinak? Cikkünkben erre teszünk javaslatot.

Eligazodni az állandó változásban

Miért olyan nehéz eligazodni az adókedvezmények tengerében? Mint ahogy a munkáltatók is tapasztalják, szinte nincs olyan év, amikor ne változnának a személyi jövedelemadó adóalap-kedvezmények, új típusokat vezetnek be, módosulnak a nyomtatványok, mikor, mit, hol kell jelölni, milyen sorrendben lehet őket igénybe venni. Kifejezetten jártasnak kell lenni ahhoz, hogy tudjuk, hogyan érdemes kitölteni például egy családi kedvezményre vonatkozó nyomtatványt, úgy, hogy maximálisan kihasználja a család a kedvezményeket. Ez határozottan még nehezebb egy több gyermekes, alacsonyabb jövedelemmel rendelkező házaspár esetében.

De nézzük meg az elmúlt évek változásait!

2024-ben hatféle adóalap-csökkentő kedvezményt ismerünk és a jogszabály azt is meghatározza, hogy milyen sorrendben lehet őket igénybe venni. Ha például 25 év alattiak vagyunk, akkor az elsőbbséget élvez a személyi kedvezmény érvényesítésével szemben. Ezt követően érvényesíthető az első házasok kedvezménye, valamint a családi kedvezmény.

2020. januárjától lehet igénybe venni a négy vagy több gyermekes anyák adókedvezményét (NÉTAK). Nincs felső korlátozás, vagyis a NÉTAK-ra jogosult anya teljes mértékben szja-köteles jövedelemre tehet szert munkaviszonyában. Ha az anyának van négy kiskorú gyermeke, akik vele élnek, akkor könnyen megállapítható a jogosultság, a kérdések sokkal inkább akkor érkeznek meg, amikor esetleg válás van, a kisebb gyermek kikerül a családból, az apa neveli az egyik 12 éven aluli gyermeket.

2022. januárjától lépett életbe a 25 év alattiak adókedvezménye, nem kell személyi jövedelemadót fizetniük meghatározott mértékig az összevont adóalapba tartozó, a törvényben meghatározott jövedelmeik után. A mérték a KSH által közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset, amely 2024-ben 576 601 forint. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy A 25 év alatti fiatal és a 30 alatti anyák esetében is a kedvezmény mértéke 2024-ben maximálisan az 576 601 forint 15%-a, ami 86 490 forint. amennyiben a 25 év alatti munkavállaló jövedelme eléri ezt az összeget, akkor nem fizet személyi jövedelemadót. Ha a havi bére ezen összeg felett van, akkor csak a különbözetre vonnak szja-t.

Sok fiatal munkavállaló nem tudja, hogyha összeházasodik két 25 alatti munkavállaló, akik esetleg a 25 év alatti szja mentesség miatt nem tudják érvényesíteni az első házasok kedvezményét, akkor ez a jogosultság addig kitolódhat, ameddig a házaspár egyik tagja be nem tölti a 25. évét. Erre a speciális szabályra azért volt szükség, mert az első házasok kedvezménye csak két évig jár, és így nem esnek el ettől a kedvezménytől a fiatalok sem. Ezt azonban csak akkor fogja tudni a munkavállaló, ha erről felvilágosítja őt a munkáltató. 

Ugyanaddig a mértékig vehető igénybe ez a kedvezmény is, míg azonban a 25 év alattiaknál nem kell nyilatkozni a kedvezmény igénybevételéről (lévén a munkáltató tudja, hány éves a munkavállaló), a 30 év alatti anyák adókedvezményéhez már ki kell tölteni a megfelelő nyilatkozatot.

Mindenképpen fontos megemlíteni, hogy szintén 2023. január 1-től a családi kedvezményt kibővítették a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekek után járó adókedvezménnyel. Adóalapot csökkentő tételről van szó ugyanúgy, a kedvezmény havi összege további 66 670 forint gyermekenként.

Mennyit veszíthet a munkavállaló?

A NÉTAK esetében talán a legkevésbé fordul elő, hogy nem veszik igénybe a 4 gyermekes anyák az adókedvezményt, hiszen ez a lehetőség sokak számára ismert. Kiemelendő, hogy itt az egész 15%-os személyi jövedelemadóra kapja meg a négy vagy több gyermekes anya a kedvezményt, aminek az összege a jövedelmétől függ, nincs felső határ.

A 25 év alatti kedvezményt nem veszíti el a munkavállaló, ugyanis ez az egyetlen kedvezmény, ahol automatikus az érvényesítés, mivel a munkáltató a rendszerből látja, hány éves a fiatal. Nyilatkozatra csak akkor van szükség, hogyha nem kéri a kedvezményt vagy részben kívánja csak érvényesíteni. A munkáltató támogatása abban rejlik, hogy amennyiben tudja, hogy a munkavállalónak több helyről is van jövedelme, esetleg két részmunkaidős állása van, vagy esetleg a hónap közben lépett be és az előző munkáltató már érvényesítette a kedvezményt a teljes havi összegre, akkor felhívja a dolgozó figyelmét arra, hogyha az összjövedelme a 576 601 forintot átlépi, és mindenhol automatikusan igénybe veszi az adókedvezményt, akkor adóhátraléka fog keletkezni.

A 25 év alatti fiatal és a 30 alatti anyák esetében is a kedvezmény mértéke 2024-ben maximálisan az 576 601 forint 15%-a, ami 86 490 forint.

Az EY tapasztalata azt mutatja, hogy azon a ponton nagyon fontos a munkáltató támogatása, amikor a 25 évét betölti a munkavállaló, de közben már jogosult a 30 év alatti anyák kedvezményére. Bár a kedvezmény nem vész el, ha egy adott hónap kimarad, a családi kasszából tud hiányozni havi szinten is a több tízezres különbözet. Ha időben tájékoztatjuk a munkavállalót, akkor a kedvezmény igénybevétele folyamatos marad.

A legnagyobb kihasználatlanság egyértelműen a személyi kedvezményeknél jelentkezik, pedig nem egy új típusú adóalap-csökkentő kedvezményről beszélünk. Súlyosan fogyatékos személynek jár a kedvezmény, ami már a megfogalmazás miatt is félreértelmezhető lehet, hiszen sokan nem is gondolnának arra, hogy rájuk vonatkozhat ez a lehetőség. Súlyosan fogyatékos személynek számít, aki

• a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII.29.) Korm. rendeletben felsorolt betegségek valamelyikében szenved, továbbá
• rokkantsági járadékban vagy
• fogyatékossági támogatásban részesül.

A személyi kedvezményt a súlyos fogyatékosságról szóló orvosi igazolás vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra való jogosultságról szóló határozat alapján lehet igénybe venni. A rendeletben meg vannak jelölve azok a BNO kódok, amelyek alapján be lehet azonosítani, mely betegségekkel lehet ezzel az adókedvezménnyel élni. Ide tartozik a sokakat érintő laktózérzékenység, a gluténérzékenység, bizonyos típusú cukorbetegségek, illetve 2019-től már többek között az endometriózis is. A statisztikák szerint Magyarországon akár 200 000 nőt is érinthet ez a betegség, a visszajelzések alapján azonban emiatt személyi kedvezményt igénybe vettek száma jelentősen alacsonyabb. A kedvezmény összege jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmadának száz forintra kerekített összege, azaz 2024-ben havi 88 900 forinttal csökkenthető az adóalap.

Éves szinten ez 160 020 forint mínuszt jelent a munkavállalónak, tehát ennyivel kevesebb marad a zsebében, ha nem veszi igénybe. Ráadásul akár 5 évre visszamenőleg is érvényesíthető az adóbevallásban, amennyiben már adott években is fennállt a betegség és ez orvosi igazolással is alátámasztásra kerül.

Mit tehet a munkáltató?

Az Adóügyekért Felelős Államtitkárság tájékoztatásai arról számolnak be, hogy a magánszemélyek adótudatossága folyamatosan nő, ezt támasztja alá az igénybe vett adókedvezmények számának emelkedése is. Mivel az adókedvezményeket érvényesíteni lehet havonta, illetve adóbevalláskor egyösszegben is, így a munkáltatóknak nincsen adatuk arra vonatkozóan, hogy kik és mennyien nem élnek ezzel a lehetőséggel és nem igényelték vissza a jogszabályban meghatározott mértékű személyi jövedelemadójukat. Annak érdekében, hogy minél több munkavállaló tisztában legyen az adókedvezmények részleteivel, a munkáltatóknak érdemes még nagyobb hangsúlyt fektetni a folyamatos tájékoztatásra, ugyanis ez is egy olyanfajta gondoskodás és támogatás a munkavállaló felé, amely növelheti az érintettek elköteleződését.

Az általános munkavállalói tájékoztatók megosztásán felül, hívjuk fel a figyelmet az online nyilatkoztatás lehetőségére (ONYA), magyarázzuk el lépéstől lépésre, hogyan tudják beadni a kérelmüket.

Az adóelőleg-nyilatkozatok megértése és kitöltése nem mindig egyszerű. Nagyobb munkavállalói létszám esetén érdemes megfontolni a részletes, színes, akár egyszerűbb grafikai elemekkel ellátott tájékoztatók elkészítését, ahol kiemeljük a munkavállalóknak legrelevánsabb információkat, részleteket. Ilyen lehet például a 25 év alattiak figyelmének a felhívása arra az esetre, ha több jogviszonyuk van, vagy akár a 2024. január 1-től érvényes folytatólagos nyilatkoztatás részletei is.

Munkáltatóként törekedjünk az egyéni élethelyzetek megismerésére. Ha tudjuk, hogy aránylag alacsonyabb jövedelemből él a házaspár a gyermekekkel, számoljunk velük közösen, hogy maximalizálni tudják a kedvezményeket. Ha azt látjuk munkáltatóként, hogy a 30 éves anya kihasználta a neki járó adókedvezményt, személyi jövedelemadója nem marad, hívjuk fel a figyelmét a családi kedvezmény megfelelő elosztására, akár az apa figyelembevételével, akár a járulékkedvezmény érvényesítésével. 

Szakértők bevonásával szervezzünk egészség napot, szűrjük ki azokat a sokakat érintő betegségeket, mint a laktóz-, vagy a gluténérzékenység. Sokan észlelik magukon a különböző intoleranciákat, de akár idő, energia, anyagi okok miatt nem vizsgáltatják ki magukat. A különféle szűrővizsgálatok a munkáltatói wellbeing program részeként a megtartást is erősítik, továbbá kiderülhet, hogy bizonyos érzékenység fennállása miatt adókedvezményre is jogosultak.

Biztosíthatunk kedvezményes szűrővizsgálatokat, érdemes megvizsgálni a foglalkozás-egészségügyi partnerünkkel kötött szerződést is. Sok esetben léteznek 10-20%-os kedvezmények bizonyos vizsgálatokra, prevencióra, amiről akár a munkavállalók nem is tudnak.