Megkerülhetetlenné válik az etikus működés

Mind a hazai, mind a nemzetközi cégek egyre jobban ügyelnek az etikus működésre – derül ki az EY legfrissebb felméréséből.

AGlobal Integrity Report 53 országban, köztük Magyarországon összesen 5464 munkavállaló és igazgatósági tag körében vizsgálta a felelős vállalati működést. Az elemzés rávilágít, hogy a kihívásokkal teli gazdasági helyzetben sokan nehezen tudnak ellenállni a szabályszegésnek a vezetőkre és a munkatársakra nehezedő pénzügyi nyomás miatt.

Az eredmények azt mutatják, hogy a munkahelyeken egyre szigorúbban veszik az etikai normák betartását. Az elmúlt két évben a magyar válaszadók harmada (34%) látta az egyértelmű előrelépést, világszerte még ennél is magasabb ez az arány (49%). Tízből kilenc megkérdezett itthon és külföldön is (87%, 90%) meg van győződve arról, hogy kollégái becsületesen, minden szabályt betartva végzik munkájukat. A pozitív változás elsősorban a vezetői követelmények (magyar: 44%, nemzetközi: 61%) és a jogszabályi környezet szigorodásának (21%,48%) köszönhető, de az ügyfelek (15%, 37%), a közvélemény (15%, 33%) és a munkatársak (15%, 26%) emelkedő elvárásai is hozzájárultak a javuló trendhez. 

Feladjuk az elveinket a cél elérése érdekében? 

Az optimizmust beárnyékolhatja, hogy a világon mindenütt, így Magyarországon is komoly nyomás alatt vannak a vezetők és a beosztottak, hiszen a lassuló gazdasági növekedés ellenére is teljesíteniük kell a kijelölt pénzügyi célokat. Emiatt a hazai válaszadók több mint harmada (39%) úgy véli, hogy egyre nagyobb kihívást jelent a szabályok betartása, és hasonló arányban (36%) vannak azok, akik szerint egyes menedzserek a rövid távú haszonszerzés reményében áthágnák az etikai irányelveket. A globális adatok alapján még nagyobb a szabályszegés veszélye: a gazdasági kihívások miatt a megkérdezettek fele (50%) szerint a vállalatok a piaci nehézségek közepette nehezen tudnak ellenállni annak, hogy ne kövessenek el etikai vétségeket.

A nemzetközi trendekhez (31%) hasonlóan a kutatás hazai résztvevői közül is sokan (25%) azt tapasztalják, hogy a visszaélések elbírálása egyenlőtlen, és a vezető beosztású kollégák esetében inkább elnézik az etikátlan viselkedést.

Ilyenkor egyre kilátástalanabb a tervek teljesítése, távolinak tűnnek a célkitűzések, a nyomás fokozódik, az emberek pedig hajlamosabbá válnak a szabálysértésekre. Ezért most kritikusan fontos, hogy a cégvezetők garantálják az etikus működés kereteit, mert egyetlen korrupciós eset is beláthatatlan reputációs és anyagi károkat okozhat.

Etikai forródrót: bejelentés és védelem

Biztató, hogy 2022 óta globálisan a felére csökkent az etikai forródróttal nem rendelkező szervezetek száma, azonban a szabálytalanságot bejelentők fele (54%) már tapasztalt nyomásgyakorlást annak érdekében, hogy ne tegyen panaszt – mutat rá a felmérés.

A nemzetközi kutatás résztvevőinek ötöde (21%) szerint történt komolyabb csalás vagy szabályszegés a szervezeténél az elmúlt két évben, míg idehaza minden tizedik (9%) válaszadó tudott beszámolni ilyen esetről. Világszerte közel minden harmadik (29%), Magyarországon minden hatodik (16%) nyilatkozó jelentett az elmúlt két évben visszaélést közvetlenül a vezetőségnek vagy etikai forródróton keresztül. Azok, akik eltitkoltak egy-egy felfedezett szabálysértést, leggyakrabban munkatársi szolidaritásból (36%) tették vagy azért, mert nem tudták, kihez forduljanak az ügyben (29%).  

Egy megfelelően és függetlenül működő rendszer biztonságot nyújt a bejelentők számára és jelentősen csökkenti a korrupciós kockázatokat.

A visszaélések bejelentésével kapcsolatban azonban igencsak eltér a döntéshozók és a beosztottak véleménye a kutatás alapján. Míg tízből négy (40%) igazgatótanácsi tag szerint könnyebbé vált a munkavállalók számára, hogy jelentsék aggályaikat, ezzel mindössze a munkavállalók negyede (26%) ért egyet. Miközben a vezetők harmada (33%) úgy látja, hogy a bejelentők a szervezetben a korábbinál nagyobb védelmet kapnak, az alkalmazottaknak csupán a töredéke (14%) látja így a helyzetet.